Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)
Mihalik Sándor: A magyarországi református egyházak pesti ötvösművei 174-197
192 MIHAUK SÁJSTDOR 30. DÖMSÖD. (Pest vm.). Keresztelő kanna. Ezüst. Kerek talppal. Körteidomú testén fonott díszű, recés őv. Kérdőjel alakú füllel, magasan felnyúló széles kiöntővel. Fedelén kagylós és virágos díszű gömbös gomb. Testén vésett felirat : Ns : Hajos János, Felesége Ns : Silje Eszter Aszony ajándékozták az Dömsödi Reformata Sz : Ecclesia Számára 1832dik Esztendőben. Magassága 27-5 cm. Fenekén a pesti ötvöscéh 1832-ből származó hitelesítőbélyegével és a csúcsos paizsba foglalt IP. monogrammos mesterjeggyel van bélyegezve. Pest, 1832. I. P. mester műve. 31. GYÖMRŐ. (Pest vm.). Kehely. Aranyozott ezüst. Tagozott körtalpán trébelt művű, poncolt és vésett állóleveles koszorú. Díszváza idomú nódusa jelenleg fordítva van rajta. Alján és felső részén vésett és poncolt állóleveles díszekkel. Pereménél kissé kiszélesedő harangidomú kupával. Talpperemén vésett körirat : »M. G. Wartensleben Ágoston Ő Nga ajándékozta a Gyömröi Ref : Ekklának 1833c. Magassága 25-5, talpátmérője 13-8, kupátmérője 9-5 cm. A pesti ötvöscéh 1833-ból származó hitelesítőbélyegével és az IP monogrammos mesterjeggyel van ellátva. Pest, 1833. Paschberger János műve. 32. GYÖMRŐ. Kehely. Aranyozott ezüst. Az előző kehellyel erősen rokon s tulajdonképpen csak abban tér el, hogy noduszának alsó része nem levelekkel díszített, hanem egyszerűen, simán kidolgozott. Talpperemén vésett köriratban : Egyes Jóltévők adakozásaikból készíttetett 1840 Magassága 25, talpátmérője 23-8, kupátmérője 9 cm. A pesti ötvösczéh 1840-es évszámmal ellátott hitelesítőbélyegével és az IP monogrammos mesterjeggyel van ellátva. Ez utóbbi rokon Paschberger János jegyével, a bélyeg levélidomú mezője azonban tudatosan sokkal több cakkal van ellátva. Paschberger Ferenc és Paschberger János jegyeinek leveles mezői már forma-azonosságukkal is szemléltetővé óhajtották tenni a két ötvösmester családi egybetartozását. E jegy is ezekhez igyekszik hasonulni. Paschberger• János 1817-ben lett a pesti ötvöscéh tagja, neve 1839-ig követhető a céh irataiban. Úgy látszik ekkor elhunyt. Ezért nem gondolhatunk arra, hogy a gyömrői egyház 1840-es évvel ellátott kelyhe is még az ő műve volna. A gyömrői reformátussággal ő már korábban is kapcsolatba került ; Wartensleben Ágoston ajándéka révén már 1833-tól bírtak is egy kelyhet a gyömrőiek tőle. 1840-ben, midőn a hívek felszaporodása folytán az egyház egy másik kehely beszerzésének is a szükségét látta, a formai hasonlóság és az eíső kehellyel való egyezés miatt az egyház azt Paschberger János pesti ötvösnél óhajtotta megcsináltatni. A rendelés megtevesekor kitűnt azonban, hogy Paschberger János már elhunyt. 1836 óta Pesten működött ellenben már Paschberger József ötvös. Valószínű, hogy ő Paschberger János műhelyét tovább vezette, vagy legalább is kooperált vele. Ebben a műhelyben készült azután a gyömrői egyház második helyhe. A rajta levő azon mesterjegy, mely Paschberger János jegyével rokon, vagy Paschberger János megárvult műhelyének az új jegye, (a gyermelyi egyház Puchmayer János Mihály úrvacsorakelyhének analógiájára) —, avagy pedig Pachberger József eredeti és saját bélyege. Minthogy Paschberger János és Paschberger József névkezdőbetűi rokonok, Paschberger József nem vehette át Paschberger Ferenc jegyének mezőjét annyira, mint azt Paschberger János megtette. Neki alkalmazkodnia kellett családi tradíciókból Paschberger Ferenc és Paschberger János jegyeinek formáihoz, de viszont megkülönböztetéssel is kellett élnie. Ezt jegye levélidomú mezőjének cakkosabb szegélyezésével érte el. Ezen feltevések alapján bátorkodunk feltételezni azt, hogy a, gyömrői egyház egyes jótevőinek adakozásából készíttetett kehely Pesten, 1840-ben, Paschberger József műhelyében készült.
