Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)
Jajczay János: Budai és pesti veduták vallásos tárgyú képeken 157-173
172 JAJCZAY JÁNOS mögött a kapucinusok megújított templomát, kolostorát, a várhegy oldalát, a vár egy részét, a budavári Koronázó templomot szemlélhetjük, amely utóbbi még átépítetlen, épen olyan, mint 1867-ben, mikor az apostoli királyt koronázták benne. Ezt az alakját megtartja a hetvenes évek elejéig, mert csak 1873 december 2-án rendelik el az uralkodó 25 éves évfordulóján a Nagyboldogasszony templom átépítését. 1849-ben a bombázáskor a kapucinusok temploma alaposan megsérült, ezért megbízták a fiatal Feszi Frigyest, hogy készítsen részükre terveket a megrongált templom, valamint a kolostor helyreállítására. Feszi 1851—52-ben elkészíti a terveket, amely szerint a templomot a tér közepére helyezte, míg a kolostort kisebb kertekkel vette volna körül. Kivitelre nem kerülhetett sor, mert a tetszetős tervet a szűkös anyagi viszonyok miatt nem lehetett megvalósítani. Feszi tehát újakat készít s most már szerény keretek között épül át a megmaradt templom és kapucinus kolostor úgy, mint ezt a Pesky-féle képen látjuk. 1854-ben kezdik meg a renoválást, 1857-ben a Vasárnapi Újság azt írja, hogy sokkal szebb, mint valaha volt s a kolostornak egyik fele »városi elemi tanodának adatott.« A kortársaknak úgy látszik a neogótikusszerű átalakítás nagyon tetszett. A neogótika és neoromán az ötvenes években kezdődött nálunk Pesten és Budán. A Pekári házra, amely a Király-utcában épült, igen büszkék. Úton-útfélen találkozunk folyóiratban vele, mert vagy leírják, vagy illusztrálják. A neogót stílusnak Feszl-n kívül Ipolyi Arnold és Ybl a nagy portálója s így nem csoda, hogy a romantika igen tetszett a kortársaknak. Körülbelül a Pesky kép festésének idején kulminál a romantikus építészeti felfogás. Gettinger Theodornak 1866-ban Ungarn Hauptstädte Pest und Ofen című kis ismertetése jelent meg és ebben azt írja : »Am Kapuzinerplatz steht das mit einer in Rundbogenstyle restaurirte Kloster der Kapuziner, worin auch eine Schule ist. Die Kapuzinerkirche ist in demselben Style mit einem hübschen Thurme und Portale von auszen geschmückt, wehrend das diesen zierlichen Baustyl nicht Entspricht.« Ezek szerint a jó Gettingernek a megmaradt barokk nem tetszett. Pesky Ede képe tetszetős, édeskés nazarénus ízű. Egyébként művészfamiliából származik, zsáner és arcképfestő. Apjánál tanul, majd a bécsi akadémiára kerül. Jónevű portraitistának tartották kortársai. Egy ideig »Pesky és Gévay« cégjelzés alatt fényképészeti műterme is volt a Váci utca 14. számú házban. 1863-ban kerül Bécsből vissza hozzánk, hogy apja örökét átvegye, majd 1871-ben újra Bécsben telepszik le. Itt vagyonát elveszti, elspekulálja, Bukarestbe költözik, később haláláig Brassóban él. * * * A nagy oltárképek mellett kis házi fogadalmi, zászlóra festett festményeket, imakönyvbe való képecskéket és a metszetek egész sorát ismerjük, amelyen Pest-Budának egy-egy részlete fellelhető. Nem tértünk ki ezekre az ábrázolásokra és a nem is ritka grafikákra, melyek legtöbbször nem egyetlen példányban ismeretesek. Némethy I^ajos Kőgl Ádámról írt életrajzában olvassuk, hogy a metszeteket százszámra osztották ki ingyen, vagy piacon árusították sokadalomban »az híres neves Tholdi,