Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)
Jajczay János: Budai és pesti veduták vallásos tárgyú képeken 157-173
BUDAI ÉS PESTI VEDUTÁK VAIJ Y ÁSOS TÁRGYÚ KÉPEKEN 167 Múzeum vásárolt meg és pedig azért, mert ezen a képen a ferencesek temploma a barátok terével is látható. 1910 körül a kolostorból és a templomból több kép került ki ; legnagyobb részüket a pesti ferencesek nagykanizsai rendházuknak ajándékozták. A kép ismeretlen festője a szokáshoz híven többé-kevésbé ikonográfiái pontossággal ábrázolta Szent Antalt. A Poverello legkedvesebb fiát ferences ruhában látjuk, saru a lábán, féltérdre ereszkedve imádkozik. Ezalatt történik a nagy csoda, megjelenik előtte a gyermek Jézus. A Szent mellett egy kis angyalt látunk, ez egyik kezével Jézusra mutat, míg a másik kezében liliomot tart, Szent Antal tisztaságának jelképét. Az angyal könyvre támaszkodik, ami szintén attribútuma a szegények szentjének. Hátul egy oszlop mellől elhúzott függöny lehetővé teszi, hogy a szabadba, a Ferenciek terére lássunk ki. Blőttünk a barátok temploma régi alakjában. Bár nagyon primitíven festette mestere, mégis felismerjük a templom homlokzatát. A templom oromzatán Szent Ferenc áll széttárt kezekkel, stigmáit mutatja Pest lakóinak. A templom fölött torony emelkedik, amely természetesen még a régi, egyszerű. ». . .das Innere der Kirche 1860. neu Ausgemahlen um diese Zeit auch der Thurmbau in Angriff genommen und nach dem selber aus Stein um 12. Klafter erhöht wurde 1863 den 8 November feierlichst samt dem Kreuze eingeweichet . . .« —- mondja az akkori leírás, 12 ) már pedig a mi képünk jóval a hatvanas évek előtt készült. Pollák Mihály építette a Herrengasse 1. számú kétemeletes épületet 1817-ben báró Brüdern József számára. Ebben az épületben volt később a régi Pest egyik nevezetessége, az úgynevezett Párizsi udvar. Ennek az épületnek a helyén Szent Antal képünkön egy házat látunk, amely úgy lehet a báró Brudern-féle akar lenni. Az egész kép kezdetlegesen festett, azonban a Ferenciek tere és a házak még sokkal primitívebbek s ezért úgy képzeljük, ezt a részt később festették bele, ami annál is inkább valószínűnek tűnik, mert bár a külső utcai és a belső jelenet festése között időbeli nagy különbség nem lehet, mégis a kép a XVIII. század végén készült, míg a Ferenciek terét a XIX. század elején festhették hozzá. A szerzetes barátok terén nem látjuk még a Dunaiszky-féle kutat, melynek tervét csak 1828-ban fogadták el. így az utcai részt 1817 és 1828 közötti időben toldották a képhez. A Hatvani kapu felé vezető utca, valamint az Uri-utca sarkán a festményen szokatlan sokadalmat látunk és pedig nem mindennapi jövéstmenést, mert itt a szegények jótevőjének egy híres csodája megy végbe Pest kellős közepén. A »Iyiber Miraculorum« a csodát úgy mondja el, hogy Szent Antal egy hitetlennel találkozott, aki a Szentséget megvetette, megtagadta. A Szenttel vitába keveredett s csak úgy volt hajlandó hívővé válni, ha azt az ajánlatát fogadja el, amely szerint szamarának nem ad három napig enni s ha ezután az állatot éhesen elővezeti és annak Szent Antal a Szentséget mutatja, míg ő maga abrakkal kínálja, az oktalan állat nem nyúl a szénához, inkább a Szentségnek hódol. Három nap múlva megtörtént a csoda, térdreborult a szamár az Oltáriszentség előtt. A hitetlen és társai így váltak hívőkké. A mi Szent Antal képünkön itt Pesten a Ferenciek terén ezt a csodát ábrázolta a kép festője hallatlan naivitással, primitíven. * * *
