Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)

Belitzky János: Száz év a pesti határ életéből : 1663 tájától 1756 tájáig 111-156

SZÁZ ÉV A PESTI HATÁR ÉI^TÉBŐX (1663—1756) I43 amidőn festi szöllőkben járt volna kapálni másokkal, együtt, kérdés támadott közöttük, ezek a pesti szöllők messzi mennek-e alá, valyon mind a pesti határban vannak-e? Akkor hallotta némelyektul, hogy nem mind a pesti határban vannak, sőt a kőbánya is szentlőrinci határba esik.«

289

) ,A tény azonban az volt, hogy »miolta Isten Budát keresztínysíg kézibe .adta, mindenkoron pestiek bírták a kőbányát a körülötte. lévő szöllőkkel együtt.«

290

) Magát a kőbányát, ahol a követ fejtették, Buda elfoglalása után talán még fokozottabb mértékben vették használatba, mint a török uralom utolsó évtizedeiben. A pestieken kívül különösen az alsónémediek fejtették benne a követ. A pestiek természetesen mint pesti, az alsónémediek, mint szentlőrinci kőbányából vágták a követ. Süpeky András vallotta, hogy »amidőn pásztorkodott volna ugyan gubacsi és szentlőrinci földön, akkor hordották némediek az templomok kövét (1700 táján). Némely szekerek eltörvén a gubacsi székes körül, segített nékik. Akkor is közönségesen hallotta tőlük, hogy Szent Lőrincrül hordják a követ ?

91

) Szuhai György viszont »egyébként soha sem hallotta nevezni, hanem pesti kőbányának. Elég embereket is kérdezett amidőn követ hordottanak, honnan viszitek a követ? Azon emberek is feleletet adnának, hogy pesti kőbányábul.«

292

) A templomukon kívül más célra is hordtak követ a némediek a kőbányábul. Nemes Tóth András, aki Némedin lakott, némedi pincéjének építéséhez 1701-ben hordatott követ Vattayék engedelméből, akiktől vette a követ. »Ugyanaz Némedi falu pincéjét is ottan vett köbül építették. Azok is Vattay uraméktól vették.«

293

) ...... ...... ."._... A kőbánya üregei, ahonnan a követ kifejtették, már a török világban is pásztor emberek búvóhelyei voltak. A török kiűzése után — és bizonyára előtte is — pásztorokon kívül bujdosó katonák is meghúzódtak bennük. »Katonák létekben is és bujdosásokban sokszor benne napoltak azon kőbányában,« amelyet a bujdosók közül való Szabó György »egész katonaságtul hallotta mondani szentlőrinci kőbányának.«

294

) A kuruc világ idején a kalandozó kuruc csapatok leshelye és búvóhelye volt a kőbánya. Gall János tanút is »a kuruc üdőben Alsónémedin megfogták a kurucok és a kőbányába vitték éjtszakának idein, ahonnét másnap reggel elbocsátották.«

295

) De a kuruc világ is, a kóbor katonaélet is elmúlt, mint ahogy minden elmúlik ezen a földön és a kőbányának a környékét lassan ellepték a zöldelő pesti szőlők. * * .' ... * Az élet jelenségek és megnyilvánulások némileg más színezetű formáit találjuk a pesti határ északi részein, a palotai és a káposztásmegyeri határon. Itt is történtek módosítások a pestiek javára az 1695-ben, majd 1703-ban megállapított határokon. Egy későbbi határkiigazításról Huszár István pestmegyei alispán 1756-ban a következőket vallotta : »... Minek utána circa annum 1748. az mennyire reflectálja magát, nemes szabad királyi Pest városa tanácsának és palotai uraságnak requisitiójokra az tekintetes nemes vármegyétül Kostyán Imre szolgabíró és Horváth Ferenc akkoron esküdt uraimékkal Pest városa és megyeri, palotai földek között lévő határoknak rész szerint megújítására, rész szerint az mennyiben az régi határok egymástul távol valának, egyenes leneázaton, újaknak