Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)
Belitzky János: Száz év a pesti határ életéből : 1663 tájától 1756 tájáig 111-156
126 BEUTZKY JÁNOS nézte« amikor »a Budárul kihozott Mátyás király levelei mellett ... vármegye kapitányai, hadnagyai és feles kereszténység, — Vácztul fogvást minden falukból itt voltak az emberek, — a határokat újították.« 128 ) »Ha ezen levél nem volt volna, egykor a pesti törökök a Rákost is el akarták foglalni, de látván a pogány is igazságos levelet, elállott a Rákostul és akkor mindgyárást vármegye szolgabírája és Pest elein lévő falubéli circiter 200 embereknek jelen létekben . . .a határok megigazíttattanak.« 129 ) A megújított határjeleket maguk a törökök is tiszteletben tartották, mert »még a régi királyok levelét ki nem keresték Budán, a Rákos rétjiért addig hospenkedett a török a czinkotaiakkal, de hogy a levelet kihozták, békeségesen bírták. Sokszor a törökök is megverték a rétért, még a levelet ki nem hozták, a levél kihozása után pénzért is kért tőle füvet.« A Budáról kihozott oklevélben leírt határok úgylátszik megegyeztek Cinkota eredeti régi, de a töröktől vitatott határával, mert az »akkori újítás előtt is voltak itten régi határhányások.« 130 ) Az oklevél eredetiségét, középkori eredetét és ezzel kapcsolatban a magyar királyi levéltár egy részének a török uralom utolsó évéig való fönnmaradását eldönthetné, ha a cinkotaiaknak adott oklevél kezeink között volna. Ezt azonban az oklevél további sorsa lehetetlenné teszi. Szalay Iyőrinc vallomásából tudjuk, hogy a török az oklevélnek csak a párját adta ki a cinkotaiaknak. »De hogy osztán Czinkota elpusztult, —tanúskodik ugyancsak ő — akkori czinkotai bíró, Berza András, azon párt túl a Dunán, Acsára magával elvitte és legközelebb elmúlt kuruc háborúban, hogy Acsa megégett, azon pár levél is ott égett meg.« Vallomásának azzal is nyomatékot akar adni, »hogy most is él még Berza Andrásnak igen-igen öreg özvegye,« aki »alig mehet ki az ajtón« 131 ) és akit talán épen ezért nem is hallgattak ki. Itatjuk tehát, hogy a bizonyító oklevél a Rákóczi-féle felkelés idejében megsemmisült, hamuvá lett. Érdekesnek kell tartanunk, hogy a törökök Mátyás király oklevelének határkijelölő intézkedéseit tiszteletben tartották. Nem kell azonban ezen csodálkoznunk, ha figyelembe vesszük a már ismertetett és a még ismertetendő egyéb iratok adatait, amelyek szerint a török maga sohasem változtatott a régi községhatárokon és azok eredetiben való fönntartására törekedett. 132 ) A török alatti életnek egyik érdekes megnyilvánulása volt ez a határjárás és ha hihetünk az iratok szerint hitelesnek elkönyvelt tanuknak, akkor tényként kell elfogadnunk azt is, hogy a középkori magyar királyi levéltár iratai a török idejében még meg voltak Budán és hogy annyira rendezettek voltak még, hogy egy fönnforgó ügy megfelelő okleveleit elő tudták adni. Ez magában véve — mint láttuk •—• nem lehetetlen, hiszen a régi levéltárhoz hasonlóan a királyi könyvtár részei is aránylag sértetlenül maradhattak fenn egész a visszafoglalási ostromig, amit szintén szétszórt adatok bizonyítanak. 133 ) A két régi gyűjteménynek sorsa közös lehetett, — elhamvadtak a háborús pusztítások lángjaiban. Annak feltételezése, hogy Buda ostroma előtt a törökök, a levéltár és a könyvtár rájuk nézve értéktelen anyagát kincseikkel együtt délre vitték volna és most valahol ott lappangana, talán még álomnak is túlságosan szép volna. * * *
