Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)
Belitzky János: Száz év a pesti határ életéből : 1663 tájától 1756 tájáig 111-156
SZÁZ ÉV A PESTI HATÁR ÉIETÉBÓT, (1663—1756) 121 A legtöbb tanú azonban — a legkülönbözőbb időkben — úgy vallott, mint a rác származású Cserik Osztója, aki »azt is jól tudja, midőn a kecskeméti és körösi templomokat építették, hogy Vattay Páltul követték ki azon kőbányát.« 81 ) Demőry András »vallja, — 1721-ben, — hogy gyermekségittil fogva mindenkor úgy tudja, és a régi öreg emberektül is úgy hallotta, hogy a .. .kőbánya Szent Lőrinc határában és pusztán légyen. Aminthogy juhász korában is, amidőn Kőrösön szolgált, török ideiben megégvén Pest várossá, a török Pest vármegyében lévő szegénységgel feles követ hordatván bé Budára azon kőbányábul. A fatens is ott lévén szekérrel, mint szolga, minthogy a pesti és budai török sereg késérte őket, ott lévén a szentlőrinci pusztának akkorbeli török ura is, Solthi nevű pribék török. Hallotta a fatens azon alkalmatossággal, hogy mondotta és beszélte a szekeresek előtt ezen Solti pribék török : ez a kőbánya — úgy mond —• az én szentlőrinci határomban és földemen vagyon.« 82 ) Az egyik tanúnak — Bíró Györgynek — az apja »midőn a kecskemétiek magok templomjukra azon kőbányában követ vágattatni kívántak, . .. más kecskeméti emberekkel járt Pestre azt kibérelni, a szentlőrinci puszta ugyan Pesten lakozó török urátul, úgymint Szentlőrinc pusztának földesuraiul s nem úgy, mint pesti földnek és határnak parancsoló urától, mert annak más török fő ura volt.« 83 ) Igen figyelemre méltó azonban Veszelinovics György rác pap, püspöki vikárius 1737-ben, 92 éves korában tett vallomása. Veszelinovics »Pesten születvén a világra, azon időtől fogva itt, Pesten lakott, még török világban is. Tudja bizonyosan, hogy azon török világban a pesti kőbányát ugyan a pestiek bírták, a követ pesti rácok által vágatván, mind Pestre, mind Budára, úgy más helyekre is a követ hordották. Tudja azt is bizonyosan, hogy török világban építették a kecskeméti kálvinista templomot. Hallotta azt, Tökölyi Imre instantiájára engedte volna meg nékiek a török budai basa, hogy ott vághassanak követ. Mindazáltal fegyveres kézzel őrizvén a török az akkori pesti kővágókat, féltvén a keresztény magyar katonáktul. Tudja ezen fölül, hogy midőn kecskeméti templom épült volna, maga a török basa lement annak tekéntésére.« 84 ) Molnár István pedig, aki a török alatt követ hordott Pestre, 1721-ben és 1722-ben vallotta, hogy »mindenkor hallotta, tudja is pesti kőbányának neveztetni és, hogy a pesti török bírta juhokat is ottan tartották.« 85 ) Itatjuk tehát, hogy a kőbánya hovatartozandóságára nézve igen eltérőek a tanuk vallomásai. A szentlőrinci pusztához való tartozást azonban igen megerősíti a kecskemétiek 1696. október 8-án kelt következő levele : »Mi alább írt személyek, Kecskemét városának reformata ecclesiájának öregei recognoscáljuk per praesentes, hogy mi ecclesiástul megszorulván, akaratunk lévén reá, hogy az Úr Istennek dicsőségire templomot építsünk, bériettük ki nemzetes megboldogult Vattay Pál uramtul, őkegyelmétül, Pest elein lévő szentlőrinci kőbányáját őkegyelmének, az ő kegyelme akkori szükségünkbéli esedezésünkhöz képest való kiadott quietantiájának tenora szerint. Melyről adjuk ezen recognitianálisunkat magunk pecsétivei megerősítvén.« 86 )
