Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)
Kelényi B. Ottó: A Buda melletti Szent Lőrinc pálos kolostor történetének első irodalmi forrása, 1511 87-110
98 KEI.ÉNYI B. OTTÓ A műnek helytörténeti adatok és magyar történelmi vonatkozások szempontjából legértékesebb része a negyedik, amelyben Bálint Szent Pálnak segítségül hívása mellett a Magyarországon történt csodákat foglalja össze 81 fejezetben. Összesen 82 csodát említ, amely azonban nem; teljes sorozata a Szent magyarországi közbenjárásának. A karthauzi névtelen, 48 ) Gyöngyösi 49 ) és Bggerer 50 ) is tudnak olyan csodákról, amelyeket Bálint nem említ. Mint a szerző is mondja, Szent Pál kápolnája falain még számos csoda jele van, amit nem tudott mind összeszedni, mert csak; Isten tartja számon mindazt, amit Szent Pál kezdettől fogva művelt. A csodák sorozata előtti bevezetésében pedig a következőkben foglalja össze a csodák összeállításánál követett eljárását : »Igitur fráter mi charissime : et pie lector : hec miracula de infinitis ut ita loquar pauca : que dominus est dignatus ostendere meritis sanctissimi confessons sui Pauli primi heremite : meis de manibus accipe : namque hec sunt que in manus meas incidere potuerunt : nec putes me eorum is stilo auctorem sed potius ita factum esse ut sicut invenire potui ita et collegi : excepto quod sicut potui emendavi : volebam etiam illa denuo ad aliquam elegantiam stili trahere.« Vagyis ne higyje valaki, hogy ő írta meg a csodákat, mert ő csak a meglevő leírásokat gyűjtötte össze, ahol szükségesnek mutatkozott, stiláris módosításokkal. Azoknál a csodás eseteknél, ahol ő mint szem és fültanú szerepelt, vagy amelyeknél a fogadalma beváltására érkező zarándok neki mondotta el a vele történt csodás eseményt, természetesen saját maga tapasztalásából merített, aminek így még jelentősebb értéke van. Hogy a jegyzőkönyvnek szavait többször szórói-szóra idézi, arra bizonyíték az évszámok közlésénél az ilyen fogalmazás : »anno presenti s. 1490.« és a csodák első személyben történő elbeszélései. Isten és szentjének segítő közbenjárásába vetett hit, a kegyelem állapotának elnyerése és a velejáró tisztultabb lelkiség jellemzi mindazokat, akik a csodák passzív szereplői voltak. És miként azok, akikkel a csoda történt, Bálint is nem az ész bírálatára, hanem a jámbor hívők számára ajánlja a csodák olvasását : »non ea ad subsellia judicium sed ad aures pie zelantium offero.« Bálint a csodákra vonatkozólag az egyház álláspontját a következőkben fejezi ki : »hos itaque sanctos licet dominus deus illó jam ditavit premio in celis : quod oculus non vidit : nec auris audivit : nec in cor hominis ascendit : et ostendit eis magnam multitudinem sue dulcedinis tarnen eorum etiam corpora is terris derelicta humane laudis minime voluit defraudare preconio : quinimmo signiorum et prodigiorum cumulata multitudine honorare«. Majd Szent Pálra térve át, így folytatja : »Inter quos velut lucifer inter alia sidera celi Paulus primus heremita miraculorum multitudine et magnitudine excellentissimo jubare clarescit. Ita ut etiam si homines tacerent lapides clamarent. Nec mirum : cum etiam Spiritus maligni omnium bonorum inimici : quorum laudibus non egent : per obsessorum ora in eius laudes coram precioso eius mausoleo sepissime prorumpere sunt coacti. Et cum hec omnia ita sint et plus quorum dicitur vel dici potest sint : quis concentum celorum dormire faciet ut sileant laudum carmina Paulo.« 51 ) Hogy Szent Pál élete is a csodás jelenségek sorozata volt, azt a Szent életrajzából, valamint azokból a későbbi történetekből ismerjük,
