Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)

Kelényi B. Ottó: A Buda melletti Szent Lőrinc pálos kolostor történetének első irodalmi forrása, 1511 87-110

KKlyÉNYI B. OTTÓ valóban kinyomtatták volna a munkát. Igaz, hogy 1507. és 1511. között bosszú idő múlott el. De lehet, hogy Bálint 1507. évi adata csak a mű. első részének megírására vonatkozik, míg a további részek kidolgozása a későbbi évekre esett. Lehetségesnek tartjuk továbbá, hogy Bggerer nem használta fel a mű impresszumának 1511. évi adatát és tisztán a szerző megbízatásának 1507. évére tekintve ez utóbbi évszámmal jelölte meg Bálint munkájának megjelenését. Mint láttuk, Bálint első munkája Krakkóban jelent meg 1496-ban, ahol Bálint talán egy ideig tartózkodott. Nem valószínű-e, hogy Eggerer Bálint első munkájának megjelenési helyét ismerve, második művének megjelenését is tévesen Krakkóban jelölte meg? Mindezek után István generális felszólítását, amely szerint Remete Szent Pál szerzetének tagjai a Szent életrajzának csak azt a kiadását vásárolhatják meg, amely Milcher Mátyés budai könyvárusnál jelent meg, úgy értelmezzük, hogy a tilalmat a generális elsősorban a Szentről közkézen forgó életrajzokra azoknak hibás, az olvasók megtévesztésére alkalmas adatai miatt léptette életbe. Már pedig ennek nem lenne elégséges magyarázata akkor, ha Bálint atya műve 1507-ben Krakkóban már egyszer megjelent volna, mert a pálos rendházak e kiadás példányait 1511-ig bizonyára megszerezték volna. És ugyanez okból Milcher számára nem is járt volna haszonnal a mű újbóli kiadása. * * * Mielőtt a mű tartalmi ismertetésébe fognánk, foglalkozzunk fametszeteivel, amelyek a könyv szellemének és irányának kérdésében lényeges adatokat árulnak el. A két fametszet közül az első talpig páncélba öltözött lovagot ábrázol, oldalán karddal, jobbjában buzogánnyal, baljában lobogóval. Balra a fej fölött e szavak olvashatók : »Ne corrumpas laborem meum.« Bnnek értelme csak az lehet, hogy a szerző tiltakozik munkájának elrontása, vagy félremagyarázása ellen. Bzt a figyelmeztetést még megerősítik a példányunkban a képet megelőző nagyedik levél utolsó sorai : »finit vita Sancti Pauli primi heremite. Maximo laboré limatum : castigatum : politumque opus : rasor aut pictor corrumpere noli : quod si in scedis tuis aliquid superfluit vel deficit ne mireris. Hec pagella non tibi deest nisi tu ei desis.« Vagyis a szerző megköveteli, hogy a Szent Pált ábrázoló metsző vagy festő szorosan ragaszkodjék az ő leírásához még akkor is, ha ezzel ellenkezésben álló adatok állanának rendelkezésére. Alul két nyomtatott szó áll : »Hadnagy Balinth.« Bz minden valószínűség szerint a könyv szerzőjére utal, akinek eszerint családi neve Hadnagy volt. Az a magyarázat, amely szerint a Hadnagy szó köznév, amely Bálintnak a szerzetbe való lépése előtt katonai mivoltát jelentené, erőltetettnek látszik. A páncélos vitéz inkább mint az ellenállás, a fenyegető fellépés szimbóluma fogható fel. A metszet-levél másik oldala Szent Pált halála alkalmával ábrázolja, balján gloriolás remetével : Remete Szent Antallal, jobbján szerzetessel, akinek kezéből írástekercs nyúlik le: » sana me Pater« felírással.