Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)
Gárdonyi Albert: Buda középkori helyrajza 59-86
BUDA KÖZÉPKORI HEGYRAJZA 75 Téves azonban az a felfogás, melyet még Csánki Dezső is magáévá tett (Századok 1904. évf. 309. 1.), mintha a középkori Mindszent-utca csupán a mai Tárnok-utcával lenne azonos, mert hiszen a nevetadó Mindszentekről elnevezett kápolna is kívül esett az utca területén, illetőleg a mai Országház-utcában állott. Ezenfelül Mátyás király 1478. március 7-i oklevelében azt mondja, hogy a Mindszent-utcában tíznél több házat volt kénytelen régi tulajdonosaiktól elvenni azért, mert a házak karbantartására vonatkozó rendeletének nem tettek eleget (quorum domos in piatea Omnium Sanctorum plus quam decern ob contemptum huiusmodi edicti nostri distribuendo contulimus). Már pedig ha a Mindszent-utca elnevezése alatt csupán a Tárnok-utcát értette volna, akkor az ottani házaknak legalább a fele romállapotban lett volna, amit Csánki Dezső magyarázatai ellenére is nehéz elhinni. Ezzel szemben a középkori Mindszent-utca egész vonalára, nevezetesen a mai Tárnok- és Országház-utcákra értve az okleveles kifejezést, minden további magyarázat nélkül valószínű, hogy tíznél több elhanyagolt ház volt benne. A Mindszent-utcai házakra pedig azért helyezett különös súlyt az uralkodó, mert ez volt a budai vár főközlekedési útvonala, amely déli irányban az egész várost átszelte s amelynek elhanyagolt házai kétségkívül rossz hatást gyakoroltak a szemlélőre. Míg az Olasz-utca elnevezése az egész középkoron át ugyanaz maradt, addig a Mindszent-utca már a középkor végén Posztómető-utcává lesz, amint ez a budai káptalan 1527. március 30-iki oklevelével bizonyítható, ahol a két utcanév együtt fordul elő (in piatea Omnium Sanctorum alias Posthomethew-uccza). Az együttes használat arra mutat, hogy a régi utcanév nem ment feledésbe, amint János király 1533. március 3-iki oklevelében egyedül is előfordul (in via Mynd Zenth wcza vocato). Viszont a székesfehérvári keresztesek 1512. júliusi 10-i oklevelében a Nyirő-utca elnevezéssel (in vico Nyrew wcza apellate) találkozunk, amely azonosnak látszik a Posthomethew elnevezéssel s az új utcanévnek önálló használata mellett tanúskodik. A Szombathely nevű tér keleti részén ugyancsak két utca nyílott dél felé, nevezetesen a Szent Pál-utca és a Zsidó-utca, amelyek a mai Fortuna- és Werbőczy-utcákkal azonosak. János király 1536. január 15-én kelt oklevelében ugyanis,a Szombathely nevű téren álló házról van szó, amelynek szomszédja a Szent Pál-utca felől Etyeky Albert háza, a Zsidó-utca felől pedig Nagymendel nevű zsidó háza volt s a ház egyik kapuja a Szent Pál-, másik kapuja pedig a Zsidó-utcára nyílott. (Domum lapideam in civitate nostra Budensi in loco Zombathel existentem, cui ab una domus circumspecti Alberti Ethyeky, ab alia vero partibus domus providi Naghmendel hebrei vicinari dinoscuntur, cuius quidem domus una porta ad piateam Sancti Pauli, altera verő ad piateam Judeorum patent) Minthogy a Szombathely-térről összesen négy utca indult dél felé s két utcának a mai Uri- és Országház-utcákkal való azonosságát már megállapítottuk, az utóbb tárgyalt két utca csak a mai Fortuna- és Werbőczyutcákkal lehet azonos. A pálosoknak a budai várban több házuk volt s a házak valamelyikétől kell származtatnunk a Szent Pál-utca elnevezést, amint az esztergomvári
