Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)
Gárdonyi Albert: A Krisztinaváros településtörténete 25-46
A Kriszíinaváros településtörténete» Budát a török hódoltságot megszüntető 1686. évi ostrom után elsősorban katonák szállották meg, ezek rendelkeztek az elfoglalt terület felett s ámbár az udvari kamara külön hatóságra bízta a hódoltság alól felszabadult területek igazgatását (administratio cameralis), ez a hatóság nem mindig tudta akaratát a katonai hatósággal szemben érvényesíteni, így történt ez a budai várhoz tartozó területek kiosztásánál is, ami a nevezett kamarai kormányzóság jogköréhez tartozott ugyan, a katonai hatóság azonban nem tartotta tiszteletben ezt a jogot, hanem egyszerűen lefoglalta a legjobb területeket. Jogalapot is kapott erre az udvari kamara 1693 augusztus 4-én kelt rendeletében, amely kimondotta, hogy a felszabadított területen megfelelő szőlőkre, szántóföldekre, rétekre, legelőkre és erdőkre igényt tarthat (vor die Commendanten, auch Guarnisonen die Notthurft an Grundstückhen, als Weingärten, Ackhern, Wiesen, Waidt und Holz in guetter Ordnung auszusetzen) a megszálló katonaság. A katonákhoz hasonlóan járt el a megtelepedett polgári lakosság is, melynek házai után földekre is joga volt, miután azonban a kamarai kormányzóság folyton halogatta a földek kiosztását, a rengeteg uratlan földben önkényesen válogattak, amint ez a budai tanácsnak 1699 július hó 24-én a kamarai kormányzósághoz intézett panaszos beadványában olvasható (ein jedes Orth nach eines jeden Belieben umbgerissen und zu einem Ackher appliciert, baldt aber hinwiderumb oedt undt ungebauther gelassen werde). Az önkényes foglalások eredménye volt az a panasz, melyet a polgári lakosság 1700 június 14-én a budai tanácshoz intézett s melyben a legelőhiány káros következményeire mutatott rá, nevezetesen a Pálvölgy irányában a Pfeffershoven várparancsnok által elfoglalt terület állott útjában a marhahajtásnak (würdt das Vieh etwan nur ettliche Schritt von der Vestung gegen dem Pauli Thall getriben, hat tit. Herr General undt nunmehro Commendant allhier Baron von Pfeffershoven ihme proprio motu et authoritate ein breith undt lang ausgezeichneten Platz zugeeignet), a várhegy közelében pedig az őrség hajtotta be a legelésző marhát (im Wiz kombt die Wacht von der Vestung hinaus undt treibt solches hinein), Ez a panasz az első konkrét megjelölése annak a földterületnek, melyet a várparancsnok önkényesen lefoglalt s amely utóbb hosszú jogvitára vezetett. A polgárok panaszára a budavárosi tanács az intézkedésre jogosult kamarai kormányzósághoz fordult s előadta, hogy a budai vár körül