Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)

Nagy Lajos: Pest város eredete : előzetes jelentés az eskütéri ásatásokról 7-24

16 DR, NAGY I^AJOS A teljesen feltárt és jelenleg a föld alatt hozzáférhetően átboltozott torony igazolja állításunkat. A vár belsejéből egy ajtó vezetett a torony belsejébe. A torony nyugati oldalán pedig egy kitörő-kapu foglalt helyet, melyen a védők az árkon át az ellenségre ronthattak. Hz a kapu a római korban 140—-150 cm széles. Később szűkebbre falazták, 56 cm-re, Moeller István műegyetemi tanár állapította meg, hogy ez az elfalazás az Árpádok korában történt, A két belső sarokkő profilirozása az időpontot a 12. század végére helyezi. Az elfalazás habarcsa élesen különbözik a római forró meszes habarcstól. A sarokkövek anyaga szentendrei trachit-andezit, melyet a rómaiak építészeti célokra nem használtak, aegyedül tűzállósága miatt a hypocaustumokban a padozatot tartó oszlopok gyanánt találkozunk vele. (Az 1. sz. képen mutatjuk be a torony kitörő kapuját, fehér vonal jelzi az Árpád-kori elfalazást.) A pesti várról legelőször Anonymus emlékezik meg (57. fej.). Taksony vezér izmaelitáknak engedi át a pesti várat (castrum, quod dicitur Pest), s vezéreik Billa és Boksu a magukkal hozott nép kétharmadát a vár szolgálatára rendelték. Az izmaeliták mohamedán vallású volgai bolgár települők voltak, kik nem sokkal a honfoglalás után jöttek Magyarországba.^^) Anonymus hitelét e tekintetben a nyelvészeti^^) és történeti adatok kétségtelenné teszik; Pestnek századok múlva 1217-ben is jelentékeny bolgár lakossága van.^') Ezen kereskedéssel és pénzüzletekkel foglalkozó népességet Salamon nagyon lebecsüli, békében házaló, vásárhelyeken kalmárkodó és a magyar tábort kisebb háborúkba elkísérő nomád elemnek, a városias civilizáció ellenségének állítja be.^^) Az utóbbi évtizedek bolgár régészeti kutatásai más színben mutatják azonban kultúrájukat. I^egfontosabb, hogy a volgai bolgároknak is volt építő kultúrájuk, nagyszerű kőfaragók, az oroszoknak szállítanak épületköveket.^^) Áz északkeleti mai Bulgáriában az újabban feltárt paloták, erődök csodálatos módon mutatják, hogy a Krum kán által hatalmassá tett Bulgáriát Omurtag mint ajándékozza meg a kultúra gyümölcseivel. A fővárosnak, Puskának várában a tornyok szerkezete azonos a piaristatelki castelluméval, de a kitörő kapu szélessége az Árpádkorban szűkített új falazással egyező méretű.^") A bolgár jövevények előtt, akik a fenti példák nyomán magukkal építőkultúrát is hozhattak, s ismervén a kereskedéssel foglalkozók számára egy hirtelen támadást feltartani tudó erősebb kővár előnyeit, hol biztos kereskedelmi áruraktárakat tarthattak, s egyúttal a legalkalmasabb révátkelő volt, a pesti még épségben fennálló római castellum területe legalkalmasabb helynek kínálkozott a letelepedés számára. Nem lehet kételkedni Anonymus szavaiban, azt hisszük, akkor sem, mikor a vár védelmére a telepesek kétharmad részét hagyja meg, ami az ő korában a város bolgár lakosságának túlsúlyára vonatkozik. Ez nemcsak a fegyveres védekezést, hanem a várhoz, most már megerősített városukhoz való szoros ragaszkodást is jelzi. Pest mint fontos kereskedelmi központ s összekötőhely állandó üzletkötések színtere, de mint a Dunántúl felé a legalkalmasabb révátkelő a mozgó kereskedés elősegítő je, felvirágoztató] a lesz. A bolgárok mellett Pest rövidesen új lakosokat is kap, szószerint azonban nem szabad venni Rogeriust, mikor Pestet nagy és dúsgazdag német városnak nevezi (magna et ditissima theutonica villa, quae Pesth