Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)

Nagy Lajos: Pest város eredete : előzetes jelentés az eskütéri ásatásokról 7-24

PEîST VÁROS E^RKDETE; 15 kis burgusoknak is adtak neveket. Egy esztergomi kő, melynek feliratát Bonfinius mentette meg számunkra, egy 48 nap alatt épített Commercium nevű. őrtoronyról szól (burgum, сиг nomen est Commercium) Л^) А Notitia dignitatum adatai is bizonyítják, hogy a pesti oldalon castellum is állott, nemcsak burgus. Megszálló csapatai az auxilia vigilum contra Acinco in barbaricoés apraefectus legionis trans Acinco.'^'') Bz utóbbi mint a Notitia más helyeiről is tudjuk, csak nagyobb erődök, castellumok élén szerepelt. A tábor nagysága és erőssége mutatja, mily fontosnak tartották a római korban is ezt az állandóan révnek használt helyet. A most feltárt balparti erőd arra utal, hogy a jobbparton a Döbrentei-tér környékén is kellett egy másiknak állania, mely valószínűleg kisebb volt és már korábban megépítették, mint baloldali társát. A jobbpart ezen pontjának jelentőségét mutatja, hogy a Gellérthegyen római kori bennszülött sírokat találtak sírkövekkel. De fontosabb az az oltárkő, melyet a 3. század második felében a civitas Eraviscorum üdvéért állítottak {CIL, III. 10.418). A pesti tábor belsejében húzott kutatóárkokban a római rétegre Árpádkori sírok következtek. Hiányzott minden, ami népvándorláskori megszállására utalt volna. A pesti castellum mindenesetre árokkal volt körülvéve.*^) A rómaiak azonban ezen is túlmentek, mit az éremleletek is bizonyítanak (pl. a lyónyay-és Csillag-utcák sarkán előkerült nagy lelet) .^^) Nem szabad azonban azt hinnünk, hogy a pesti oldalon csak a rákospataki burgus és az eskütéri castellum volt az egyedüli, a balpartot biztosító erősség. A két hely egymástól való távolsága közel 6 km, s így ezen a szakaszon közbül még egy kisebb erődnek kellett állania, mely a Margitsziget alatt a Dunapartra leereszkedő Várhegy aljában a révátkelést volt hivatva biztosítani, s a barbárok betörését megakadályozni.^^) Jankovich egy római erőd maradványaira magyarázta a Lloyd-palota környékén talált romokat,^i) melyek felett Szent János kápolnája állott. Ezt azonban már egyidejűleg elvetették és annak a meg nem épült torony romjainak tartották, melyet Zsigmond tervezett, hogy onnan a Dunát lánccal elzárhassa.^^) Ez a hely különben is közel volna az Eskü-térhez. A Margit-hídtól nem messze délre, s révátkelésre alkalmas helyen álló balparti harmadik erőd közellétével hozhatjuk kapcsolatba az Országház építése alkalmával talált római emlékeket, többek közt egy szép márvány szoborfejet és egy bronz maszkot.^3) Pontos helyét még kijelölni nem tudjuk, de ehhez kapcsolódhatott Új-Bécs, melynek déli határa a Pestet körülvevő külső nagy árokig terjedt. Ettől északra feküdt Jenő-falu a Rákos-patak menti római erőd mellett,^*) melynek híres és élénk révközlekedése volt az okmányok szerint, így a balparti pesti oldalon keletkezett magyar telepeknek a római fennálló maradványokhoz való topográfiai szoros ragaszkodását világosan felismerhetjük. Az eskütéri castellum falai épen maradtak meg a honfoglalás koráig, akárcsak a fentebb említett csillaghegyi és budakalászi burgusok, melyeknek köveit csak a középkor folyamán hordták széjjel. Magára az aquincumi castrumra nem hivatkozhatunk, mert az a középkor folyamán beépülve gyorsabban tönkrement. Ma is csak a helyét és részben kiszedett falainak irányát ismerjük.