Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)

Genthon István: Egy budai humanista aranycsészéje 138-144

EGY BUDAI HUMANISTA ARANYCSÉSZÊJE 143 közelében kell keresni. Nem kétséges, hogy hazai mester volt, valószínűen budai, talán az udvari ötvösök egyike, akik közül ötöt — Gábor, Bernát, Bálint, Máté és András mestereket — névszerint ismerünk.^) Ne tévesszen meg senkit, hogy a magyar művészet ezidőben alkotta későgotikus stilű remekeinek javarészét. Noha a renaissance Ízlésű ötvösművek ritkábbak hazánkban, jó néhány példával szerepelhetnek. Ilyen Mátyás kálváriájának remekművű zománcos talpa, mely még a nagy király uralkodásának idején s kétségtelenül Magyarországon készíut, ha alkotója olasz volt is. Ilyen a radnai és ópaulisi leletek néhány kitűnő darabja a Nemzeti Múzeumban. Különösen az ópaulisi talpas serlegek érdemelnek figyelmet, amelyek a gótikus eredetű hólyagtrébelést összevegyítik a renaissance újabb formanyelvével. Bz a bizonytalanság jellemzi a drezdai aranycsészét is, melynek belsején a vésett dísz a renaissance elemeket még későgotikus szalagfonadékok értelmében alakítja. Olmüczi Ágoston hazament meghalni^'^) szülővárosába, melynek történetesen ezidőben magyar püspöke volt, Thurzó Szaniszló, testvére annak a Thurzó Jánosnak, akinek boroszlói püspöksége a művészettörténetben emlékezetes marad. Nem kétséges, hogy a két uagytudományú főpapnak oroszlánrésze volt a renaissance morvaországi és sziléziai eltérj esztésében.ii) A részben Thurzó János által ajándékozott s ma a boroszlói dóm kincstárában őrzött, többször ismertetett sodronyzománcos kelyhek hasonlóképen a későgotika és a renaissance között, ha szabad így mondanom, a skolasztikus és humanista szellem között ingadoznak, például a Thurzó-címerrel díszített, BS mesterjegyű kehely, mely 1519-ben készült.i^) Bzzel szemben egy, hazánkban eddig még nem méltatott sodronyzománcos függő ereklyetartó,i3) mely ugyancsak a boroszlói dóm kincstárában rejlik s minden bizonnyal Thurzó Jánossal kapcsolatos magyar munka 1510 tájáról, még a későgotika szellemét sugározza. A könnyed és elegáns aranyozott ezüst ékszerke egyik oldalán üveg alatt többféle ereklyét zár magába, másikon gyöngyházfaragású Pieta-dombormű látható. Sodronyzománcos keretdísze meleg skálájú, kék, vörös, fehér, zöld és lila színekben pompázik. A Hampel elmélete szerinti felsőmagyar iskolába tartoznék, de nézetünk szerint ugyanúgy készülhetett Budán vagy a központi fekvésű városok bármelyikében. így jelentkezik együtt mindenfelé, a XVI. század sötét kapujában álló Magyarországon a gótika és a renaissance, vallás és pogányság, misztika és humanizmus, skolasztika és világiasság, abban a nagy erőkifejtésre képes és baljóslatú árnyékokkal teli korban, melyben a Bacchus tiszteletére áldozó humanista aranycsészéje, zavartalan derűjével emlékezetes marad. Dr. Genthon István. 1) Temesvári Pelbárt műveiből. Bp. 1931, 115—117. 1. 2) Varjú Elemér—Höllrigl József : Bmst Lajos magyar történeti gjoijteménye. Bp. 1932. 34. 1. ,Щ