Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)

Rexa Dezső: Az első magyar nyilvános színielőadások Pesten és Budán 127-137

AZ :BI^Ő MAGYAR NYIIyVÁNOS SZÍNIEI^ŐADÁSOK PESTEN ÉS BUDÁN 137 В becses nyomtatvány második példányát a sárospataki református főiskola nagyszerű könjrvtára őrzi. (00.1115 a—j jelzet alatt.) A Collecta Epicoena Num. 23 címmel ellátott colligatmn 10. számú darabját 1805-ben Szombathy János, a nagyliírű tanár, akit mint a főiskola történetíróját ismerünk és akit Kazinczy egy levelében úgy említ, mint aki »búvárja a Régiségntíc«, így vette fel a kötet első lapjára írt Indexben : 10. Budai Magyar Teátrom Mesterséges Ravaszság. 1791. A színlapnak ez a céldánya kevésbbé jól megtartott, mint a budapesti. Azt egykor még nedvesen hajtogatták össze, így a lehúzódott nyomdafesték a papírt megfogta. A színlapon Szombathy írásával szintén rajta van a teljesen hibás évszám : 1791, ami — tudjmc — itt lehetetlen szám, hiszen ebben az évben már régen a múlté volt a Schmallögger- és Bulla-féle igazgatás és a pesti s budai színházak bérlője és a társulat igazgatója már a hírhedt magyarfaló gróf Unwerth Emánuel volt. S bár való, hogy 1791-ben szeptember 14-e szerdára esett (amint az a színlapon is olvasható), de ezen a napon a pest-budai német színtársulat Budán tartott előadásán a Die Pucefarbene Schuhe című kétfelvonásos burleszk-operát játszották. (Ofner und Pester Theatertaschenbuch. 1790—1793. Pőv. Kt. B.792/61. Megvan a M. N. Múzeum Kt.-ban is : Hung. 1. 3020.) Eíötvös 1867 őszén Kolozsvárra költözött és ott könyvtártiszti állást viselt, de egy esztendőre rá ismét visszajött Pestre, ahol félévig a Ráday-könjrvtárban, majd pedig a Nemzeti Múzeumban dolgozott. Cikke a Vasárnapi Újságban 1869 májusának végén jelent meg, így most még kombinálntmk sem lehet, hol találta Kötvös a leírt két szítilapot, mert éppen úgy hozhatta anyagát jegyzetei között ^Erdélyből, mint ahogy találhatta a Ráday-könyvtár limbusában, vagy a Nemzeti Múzeum könyvtárrendezése alkalmával. Bzidőszerint az első magyar színpadi előadás (a pestí !) színlapjának holléte előttünk ismeretlen. Egyáltalán nem tartozik tárgyunkhoz, de alkalomszerűnek véljük e helyen megjegyezni, hogy az a kolligátum, melyben afentebb leírt sárospataki színlap található, még egy, a budai színészetre jelentős színlapot tartalmaz, amelyről a könyvhöz mellékelt jegyzet azt mondja, hogy : Unicirm. A vörös színnel nyomott színicédula hirdeti, hogy : A' Pelsőségnek engedelmével. / Ma Hétfőn Sz. János-Havának [júniusnak] 4-dik napján 1792. / A' Nemzeti játék-színi Társaság által / Budán a' Híd mellett lévő Nyári Játék-színben / fog eló-adódni : /A' FILOZOFUS, / Egy Eredeti Darab ; / Vig-Játék öt Fel-Vonásokban. / Szerzetté Besenyei György. / A színlapról Vali Béla és lyUgosi Döme, Kelemen László életrajzírói és Bayer József nem tudnak ; de semmit sem mond a színlap hollétéről Gyulai Pál sem, aki A Philosophus újabb kiadását sajtó alá rendezte. (Olcsó könyvtár 138. szám. II. kiad. 1881.) Gyulai ismerte a színlapot, kitűnő előszavában megemhti (VII. old.) s a Beszélő Személyek felsorolásánál (XXIV. számozatlan old.) a színlapon található szereposztást is közli szószerint.