Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)

Horváth Henrik: A budai Szent György-relief 105-126

112 DR. HORVÁTH HENRIK a régi metszeteken rendszerint egyszerű minaretnek van ábrázolva, csak H. Heinrich Faust-nak a Fővárosi Múzeumban őrzött olajképén csendül ki meggyőzően a toronynak eredeti, későgót alapidoma. ^) Az ostrom alatt a templom annyira megrongálódott, hogy mind a neve, mind a helye feledésbe merült. A Mária Magdolna-templommal cserélték össze, mely azonban a mai helyőrségi templommal azonos ; az eredeti helyét megőrző piac neve pedig rászállott a budai várhegy legdélibb, a mai napon is még igy nevezett Szent György-terére. Ez a Forum Sancti Georgii (tehát a mai Dísztér) a középkori Buda legnagyobb tere volt, ahol többek között a nyilvános kivégzéseket is végrehajtották (Kont nádor és társai). Ezen a téren a templom teljesen szabadon állhatott, mégpedig orientálva, mint valamennyi többi budai templom. De azért feltétlenül keleti homlokzata, vagy legalább is kapuzata volt. Ennek díszét alkotta Evlia szerint a sárkányviadalos dombormű, mely így az alsóvárosból jövőknek azonnal szemükbe ötlött. A visszafoglalás után először a jezsuiták kapták a romokban heverő templomot és annak területét, akik azonban a használhatatlan romhalmazt csakhamar otthagyták. ^) Az utolsó hírt felőle Miller Ferdinánd budai jegyzőnek köszönhetjük, aki szerint Werlein János István, a budai kamarai adminisztráció első vezetője már 1687-ben a még fennálló részeket teljesen lebontatta (aequari curavit). így kerülhetett domborművünk utóbb a kamarai kormányzó budai házába, ami a fentemlített szájhagyományt is némiképen igazolná. Werlein házának fekvésére nézve egészen pontos tájékoztatást nyújtanak a köpcsényi Batthyány-levéltár (Lad. 23. Fasc. 20. Nr. 3—8. F.) idevonatkozó tervei és irományai, melyeknek az Országos Levéltárban levő másolataira Herzog József főigazgató úr volt szíves figyelmeztetni. Ezek közül a legfontosabb és szerzőjének neve révén is bizonyos művészbiográfiai beccsel bíró lap Fortunato de Prati helyzetrajza a régi Szent György-templom környékéről 1718-ból (Fasc. 20. Nr. 3. F.). Abból az alkalomból készült, mikor ez a házhely a Batthyányék tulajdonába ment át, kiknek palotája ma is még ezen a helyen áll (Dísztér 3. sz.). A jelmagyarázatok között szerepel 4. sz. alatt : »1st das (sic) Ort, alwo von alters Eine berichtigte Kirchen S. Magdalene genandt, solte gestanden sein.« Tehát már Prati, úgy mint későbben Miller, tévesen egy Mária Magdolnatemplomról tudósít, holott a középkori adatok nem hagynak kétséget afelől, hogy az így elnevezett templom a mai Helyőrségi templommal azonos és hogy a kérdéses helyen — a régi Forum Sancti Georgii — csak a Szent György-templom állhatott. A házparcellatulajdonosok sorában pedig ott szerepel 10. alatt: »Herrn Baron de Werlein.« Ez a nagy kiterjedésű telek tehát a Werlein által lebontott templom legközelebbi környezetében, azzal majdnem szemben feküdt. Az irományok között van továbbá egy nem annyira pontos helyszíni felvétel-számba menő, mint inkább sematikus tájékoztató (Nr. 6. F.) »Delineatio nonmllorum aedificiorum Budensium« felirattal. A helyzet hasonló, mint a fentemlített lapnál. A templom magyarázó legendája így szól : »Templum olim Sanctae Mariae Magdalenae nunc solo adaequatum.« A templom előtti tér közelebbi meghatározása a következő : »In hoc spatio erant tempore turcico Domus aedificatae, quae nunc omnes sunt destructae et totum spatium in aream