Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)
Horváth Henrik: A budai Szent György-relief 105-126
A BUDAI SZENT GYÖRGY-REI,IEF 11 í a hagyományok, mint a Korán által tiltott figurális ábrázolások főhangsúlyát, olyannyira hogy egyes izlámita miniaturákon ezeket a fejeket virágokkal pótolták. De tisztán optikai körülményekkel is magyarázható, hogy Taf ferner atya mind a lovag fejét, mind a sárkány testét csonkának látta. A kőlap t. i. nagyjában magas, már a kerek plasztika hatását megközelítő reliefben van kifaragva. Ezalól jóformán csak a fej képez kivételt, melynek modellálása a szokatlan nagy, kerek tömb alakjában meghagyott nimbusz előtt sokkal gyöngébben emelkedik ki. Az ágaskodó sárkány mellső lábai viszont annyira a mellhez tapadnak, hogy bizonyos távolságban vagy magasságban nagyon könnyen a sárkány test erőteljes kontúrjaiban elmerülhetnek, amit különben domborművűnkön is ellenőrizni lehet, A Taf ferner leírásában szereplő fej nélküli lovas és a megcsonkított sárkánytest így egyáltalában nem bizonyít az általa említett ábrázolás és a most előkerült dombormű azonosítása ellen. A budai Szent György-templom, melyet már a 18. században a Mária Magdolna templommal tévesztenek össze, a mai Úri-utca és Tárnokutca (a régi Olasz- és Mindszent-utca) találkozásánál, a mai Dísz-téren (középkori Szent György-téren), a Honvéd-szobor mögött álló és a városkép egész sziluettjét és a történeti légkört nagyon hátrányosan befolyásoló bérház helyén emelkedett. A templom nyilván a 14. században épült, alkalmasint valami kapcsolatban az 1326-ban Róbert Károly király által alapított Szent György-lovagrenddel. Első okmányszerű említése 1381-ből maradt ránk és akkori igazgatójára (rector capellae S. Georgii de Castro Budensi), Péterre vonatkozik. 1391-ben pedig két, a környéken álló ház eladásával, illetve ajándékozásával kapcsolatban említtetik. Ezek közül különös fontossággal bír az a hír, hogy Zsigmond király a Szent György temploma szentélyével szemben fekvő házat az esztergomi káptalannak ajándékozza. Ebből kiderül t. i., hogy szabadon álló nagyobbszabású templomépületet kell feltételeznünk, amire különben a tér elnevezéséből (Forum Sancti Georgii) és az ott lefolyt eseményekből is lehet következtetni. 1464-ben pedig megint egy elöljárója említtetik Johannes Rector személyében. ') Ezen gyér, a templom külsejéről nagyon keveset eláruló adatokkal szemben Evlia Cselebi leírása több lényeges támpontot nyújt, kivált a templom terjedelmére nézve. Az ő teljesen elfogulatlanoknak látszó adatai szerint a templom hossza 200 láb volt. Az átszámításnál, az akkoriban a habsburgi országokban érvényben levő bécsi lábat alapul véve, a Szent György-templom hossztengelye 200x0-3161 m, azaz 63*22 m, azaz hosszabb mint az 59*00 m hosszú budavári főtemplom. Ha ezzel szemben a szélessége Evlia állításának megfelelően valóban 100 láb, azaz körülbelül 31 m lett volna, úgy olyan arányossággal lenne dolgunk, mely a csúcsíves építészet meglehetősen korai időszakára vallana. A csak fenntartással használható képes ábrázolások közül Hartmann Schedel világkrónikájának Wolgemuthmetszetén a főtemplom és a királyi vár között ábrázolt, tehát fekvésénél fogva a Szent György-templommal azonosítható egyházi épület hasonló arányokat tüntet fel, míg a későbbi grafikai ábrázolásokon inkább csak a templom helye állapítható meg, mégpedig feltűnően karcsú arányú tornya révén, mely Evlia Cselebi szerint is 210 lépcsős volt. Ez a torony
