Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)

Bierbauer Virgil: A régi pesti Vigadó építéstörténete 91-104

A RÉGI PE;STI VIGADÓ ÉPÍTÉSTÖRTÉKETE 93 п. Annak ellenére, hogy a Színház építkezése 1812-ig befejeztetett, a Vigadó alapfalai továbbra is felhasználatlanok maradtak, az Aman-féle tervek megvalósítására évtizedekig nem került sor. Meglehet, hogy Aman ezt a helyzetet a maga számára nem is érezte túlságosan hátrányosnak, mert hiszen mialatt az építkezés szünetelt, jövedelmét éveken át húzta mind­addig, amíg 1819-ben azt a Szépítőbizottmány meg nem szüntette. Ekkor Aman pörrel fenyegetőzött és 1820-ban 6000 forinttal kielégíttetett. (V.A. 2887.) Az ez ügyben való hosszas levelezésből kitűnik, hogy a Szépítő­bizottmány tagadta azt, hogy valaha is megkapta volna a Vigadó terveit, bár Hild János özvegye tanúskodik, hogy második férje, Hild Vince azokat beszolgáltatta Aman nevében. Mindenesetre a V. A. 2486-os akta mellék­letét képező négy Vigadó-alaprajz és a költségvetés, amelynek végösszege 420.000 frt (1813 decemberéből). Amannak ad igazat. Viszont bizonyos, hogy Aman könnyen vette az egész ügyet s ezért a Szépítőbizottmány vezetői bizalmatlanok voltak a császári építésszel szemben, aki mint valami gyarmati építkezést intézte az európai viszonylatokban is nagy színház ügyeit és csak a tiszteletdíjaival törődött. Annál több melegséggel visel­tettek PoUáck iránt, akinek lelkes munkáját és közreműködését a Bizott­mány munkájában napról-napra látták. В viszonyok eredménye az, hogy amikor 1816-ban Gyürky Pál és Szentiványi Márkus a Vigadónak részvény­társasági alapon való felépítését kezdeményezik, PoUáckot kérik fel az Aman-féle tervek átdolgozására. Ezeket az új terveket a nádor is jóvá­hagyja s most megrendelik PoUácknál a részletes terveket és költség­vetést (1816. II. 14.), amelyet csakhamar elkészít. (V. A. 1578.) A vár­ható költségek összege 727.791 Scheinforint. (Az ajánlat tárgyalása V. A. 1594.) Miben és mennyiben különbözött PoUáck terve Amanétól? Minő módosításokat hozott javaslatba? A tömegekben PoUáck mindenesetre messzemenőleg kötve volt az Aman-féle elgondoláshoz, mert hiszen az alapfalak évtizedek óta várták a felépítést. Mégis mind az Aman-féle terv távlati képe (V. ö. a Wiener Zeitschrift 1818. évfolyam 45. számában közölt metszetet), mind az előbb említett alaprajzok amellett tanúskodnak, hogy Polláck tervmódosítása tulajdonképpen új terv készítésének nevezhető. Aman 13 tengelyesre tervezte a Vigadó dunai homlokzatát és azon 9 tengelyes, kétszeresen előreugró rizalitot képezett. PoUáck Vigadója 11 tengelyes volt •és ez a 11 tengely az oldalhomlokzatoktól csak egy pillér vastagságra vált el, kivéve az 5 tengelyes portikuszt. Már ebből is az következik, hogy PoUáck igen messzemenőleg függetlenítette magát az elődje terve szerint készült alapok­tól, valószínűleg új pincepillérekkel, áthidalásokkal Segített magán. Aman 9 tengelyes rizalitjából egy 3 tengelyes portikusz ugrik előre, az oszlop­csarnokot hordozó árkádsor az alaprajzok tanúsága szerint oly szűk volt, hogy áthajtóként szóba sem jöhetett, de még gyalogjárásra is kényelmetlen volt. PoUácknál viszont az 5 tengelyes portikusz alá széles arányú, szinte zömök ívekkel képzett árkádsort helyezett, amely emlékeztethetett a régi Ivloyd-palotára. A felső oszlopcsarnok arányai rendkívül tágasak és köny­nj'-edek, szellős benyomást keltenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom