Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)

Kovács Lajos: A régi pesti Vigadó építésének előzményei 62-90

86 DR. KOVÁCS I,AJOS Ezért jelölték ki a költségek fedezésére a Lenner-tömeget, a hiányzó összeget majd a szépítő alapból fogják szolgáltatni. Ennek ellenében a szépítőbizottmány fogja élvezni feladata teljes megoldásáig a színház jövedelmeit. Szentiványi tervét, hogy a páholyok egyrészét adják el családoknak, nem fogadta el a király, mert ez a megoldás megnehezítené a színház bérbeadását. A szépítőterv jóváhagyása újólag megváltoztatta a színház és táncterem építésére szánt telket. Az újabb, ezúttal utolsó helyváltoztatás gondolata már 1805-ben felmerült, mert Hildnek a város szabályzási tervéhez készült rajzán láthatjuk már ezt a megoldást. Akkor még nem volt bizonyos, hogy meg is fog valósulni ez a telekcsere, mert 1806-ban Hild a Szentiványi felszólalására készített tervekben az Orczytól visszavásárolt telket vette alapul. Az új megoldás csak javára vált a színháznak és redutnak. A volt Orczy-teleknek nagy hibája volt elsősorban, hogy a Belvárosból a Lipótvárosba átvezető főútvonalnak, a Váci-utcának a tengelyében állott. A Belvárosból kivezető közlekedés ma is erre bonyolódik le a Lipótvároson át a Lánchíd felé, az Orczy-féle teleknek beépítetlenül hagyása lehetővé teszi, hogy az erre irányuló közlekedés kerülő nélkül haladjon. A színház szempontjából előnyös volt, hogy közelebb került a Dunához és mind a Duna felé, mindaz ellenkező irányban tér keletkezett. Ez a Hild által javasolt színház- és vigadótelek eredetileg sétánynak volt kiképezve és fákkal is beültették.i"^) Mikor az építési munkálatokat megkezdték, a még aránylag fiatal fákat lehetőleg megkímélték. Intézkedés történt arra nézve, hogy ne vágják ki őket, hanem gyökerestől kiásva részben a Városligetben, részben a színház előtt keletkezett új téren kapjanak helyet. 1"^) Az építési munkálatokhoz 1808-ban hozzáfogtak. A színházat befogadó épületrészt ha nem is gyorsan, de fokozatosan haladó munkával 1812-re befejezték. A táncterem befogadására szánt épületrésznek az alapjait szintén lerakták, azután abbahagyták az építését és csak 1832-ben fejezték be az önálló Vigadó-épület megépítésével. Dr. Kovács Lajos. 1) Országos Levéltár, Kanc. 1749 március, 35. sz. Turbilionak a nádorhoz és királynéhoz beadott folyamodványa. 2) U. ott, Kanc. Őrig. ref. 1750 : 5. sz. 3) U. ott, Kanc. 1749 március, 35. sz. Turbilio a nádorhoz. — Helyt. Mise. 66. fasc. 356. sz. Turbilio privilégiumának másolata. *) Turbilio bálrendezési ügyének aktái az Orsz. Levéltárban : Kanc. 1749 március, 35. sz. ; november, 52. sz. 1754 január, 38. sz. ; december, 86. sz. Kanc. Őrig. ref. 1749 : 147. sz., 1750 : 5. sz. Helyt. Mise. 66. fasc. 356. sz. — Az irodalomban Benyovszky Károly foglalkozott Turbilioval : Die Geschichte der Schaubühne zu Pressburg. Neudrude. Pressburg 1927. 6. 1. 3. jegyzet. 5) A helytartótanács véleménye a kancelláriának az uralkodóhoz 1749 május 5-én kelt jelentésében olvasható. Kanc. Őrig. ref. 1749 : 147. sz. *) Székesfővárosi Levéltár, Int. a. a. 6794/a. Ez az aktacsomó sok jellemző adatot tartalmaz a pesti polgárok bálozására. A mulatságok nívója a pesti polgárok egyszerű, közvetlen életmódjának megfelelő volt. Abból, hogy a verekedés követ-