Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)
Kovács Lajos: A régi pesti Vigadó építésének előzményei 62-90
A RÉGI PESTI VIGADÓ ÉPÍTÉSÉNEK EI^ŐZMÉNYEI 85 Ezért kitartott a bizottság a város által 1804-ben felküldött, módosított Hild-féle tervek mellett, melyek már keresztülmentek a legfelső elbíráláson és lehetővé tették, hogy esetleg még 1806 nyarán megkezdhessék az építkezést. Szentiványinak az építkezési költségek fedezésére előterjesztett javaslatait helyeselték, de nem tárgyalták bővebben a városi telkek eladásának ügyét, mert erre vonatkozólag értesülésük szerint József nádor magánúton tett előterjesztést a királyhoz és meg akarták várni az erre vonatkozó döntést. ioi) 1806 májusa után a színház és táncterem ügye már nem a kormányszékek előtt folyt tovább, hanem maga a nádor intézte az udvarnál. Mikor a kormányszékek aktáiban ismét szerepelnek e kérdések, akkorra megtörtént a végleges királyi döntés és e hatóságokra csak a végrehajtással kapcsolatos ügyeket bízták. József nádor irodája 1806 december 18-án értesítette a tanácsot, hogy Aman János udvari építész megbízatást kapott Ferenc királytól táncteremmel kapcsolatos színház építésére Pesten. Közölte a nádori iroda azt is, hogy Aman személyesen elmegy Pestre a színháztelek megszemlélése és a helyi viszonyok megismerése céljából, támogassák működésében. 102) Aman megtartotta ugyan a beígért szemlét, azonban a városi hatóságokkal ez alkalommal egyáltalán nem lépett érintkezésbe.i^^} 1807 augusztus 7-én a kancellária a helytartótanáccsal közölte, hogy a király véglegesen beleegyezett a színház és táncterem megépítésébe, valamint a város szabályozásába és szépítésébe. A kancellária leirata fölsorolta a költségekre fordítandó alapokat is. Legtöbb reményt a városi telkek eladásához fíízték és gróf Nádasdy Mihályt királyi biztosként Pestre küldték próbaárverések tartására. Megemlékezett még a leirat a Lenner-tömegről is, melynek a színházépítéshez való felhasználásába az uralkodó beleegyezett.!***) A részletes elhatározások a színházépítésre vonatkozólag 1807/8 telén kerültek nyilvánosság elé. Gróf Nádasdy Mihály, a városba küldött királyi biztos 1807 december 16-án közölte a pesti tanáccsal, hogy a király jóváhagyta a tánctermet is magában foglaló színház terveit és mindennek a megépítése a város szabályozásával és szépítésével kapcsolatban fog végbe menni. A feladatok megvalósításához a pénzt elsősorban városi telkek eladásából fogják megszerezni. Kinevezett egyúttal a királyi biztos egy városi bizottságot azzal a feladattal, hogy készítsen javaslatot a szóba jöhető telkek eladásáról.i"^) A munkálatok megkezdését a legjobbkor határozták el. Az ügy hosszú kitolódása miatt a kormányszékek is egyhangú örömmel fogadták a döntést. A kamara, hogy a kérdés végre lekerüljön a napirendről, 1807 december 9-én javasolta a helytartótanácsnak, hogy ne várjanak tovább, hanem fogadják el Czibulka színházbérlő ajánlatát. Czibulka emeletet akart húzni a fennálló színház épületre, hogy ezáltal csökkentse a helyiségekben levő hiányt. Ez a terv szerencsére fölöslegessé vált."^) A kormányszékek csak 1808 január 15-én értesültek hivatalos úton a terveknek az uralkodó által történt elfogadásáról. Az erre vonatkozó kancelláriai leirat szerint a király egyetlen korábbi tervet sem tartott megfelelőnek és a nádor is osztotta nézetét. Ez adott okot arra, hogy Amannak adtak újabb megbízást színháztervek készítésére. Az építéssel kapcsolatban az uralkodó kívánsága az volt, hogy Pestet ne terheljék meg adóssággal.
