Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)

Kovács Lajos: A régi pesti Vigadó építésének előzményei 62-90

80 DR. KOVÁCS I^AJOS haszonvételnek tekintette a színházat és nem akarta elismerni fölötte magánosok tulajdonjogát. Beckers a kamara által is vallott felfogást vitatta és tagadva a színjátszás beneficiális jellegét, a színház céljára lekötött városi telket magához akarta váltani, mint magántulajdont. Ezt a tanács nem volt hajlandó megengedni, mert szerinte beneficiális jog gyakorlása céljából lekötött telek nem mehet át magánember tulajdonába. Csak színházi jövedelmeket volt hajlandó átengedni megfelelő színházépület emelésének az ellenértékeként, előre meghatározott időtartamra.'^'' Beckerset a város elutasító magatartása rendkívül felingerelte. Egy a helytartótanácsi iratok mellett fekvő, dátum nélküli beadványa a pesti tanácsot megvádolta, hogy a színházbérlet elnyerése érdekében felhozott indokait rosszindulatúan elferdítette. Hangsúlyozta, hogy a színház sem nem királyi, sem nem földesúri beneficium. A városnak legfeljebb ahhoz van joga, hogy az efféle vállalkozást adóztatás alá vonja. Az ügyben egyáltalán nem szükséges a várost megkérdezni, el lehet azt intézni egyszerűen udvari rezolucióval. Megemlíti Beckers, hogy a maga részéről véletlen felszólítás folytán megfellebbezte az egész ügyet egy bizonyos helyhez, e helyen és az udvaron múlik most már ajánlatának elfogadása, amire szerinte a felhozottak alapján nincs semmi akadály.'^) Beckers hivatkozásával kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy mi lehetett az a bizonyos hely, ahová ő folyamodott és ahonnét hathatós támogatást várt. A helynek nagy befolyással kellett bírnia, mert a beadvány szerint az udvarén kívül e hely állásfoglalása is fontos volt a kérés teljesítése vagy elutasítása szempontjából. A rendelkezésre álló adatok alapján arra következtethetünk, hogy a nádor befolyását kísérelte meg felhasználni pályázata sikere érdekében Beckers gróf. Az kétségtelen, hogy a színházépítés ügyének intézése körül ebben az időben a nádor személyére is hivatkozás történt. Pest városa a Beckers-féle ajánlat ellen folytatott küzdelem során ismételten hivatkozott rá, hogy tud a város is olyan színházat és tánctermet építeni, ha megkapja a folyamatban levő háború ellenére az építési engedélyt, melyet a nádori felségek is meg fognak tisztelni legmagasabb jelenlétükkel.''^) Eddig az ügy során egyáltalán nem találkoztunk a város ilyenféle szempontjaival, most azonban a város ellen szegezhették a magánvállalkozó érdekében, hogy a város a háború tartama alatt nem •építkezhet, a főhercegi házaspár érdekében ellenben sürgős szükség van ezeknek az intézményeknek a megvalósítására. Beckers grófnak egyébként ismeretes a nádorral való kapcsolata, akinek később parancsőrtisztje volt. Csekonics ezredesről már 1797-ben említést tett a nádor.^^') 1799 szeptember 19-én is Csekonics gróf a nádori iroda előtt vallotta a színházügyben teljhatalmú megbízottjának Beckerset. Az is köztudomású, hogy 1801-ben József nádor már javaslatot tett az uralkodónak Pest szépítése érdekében. E javaslata elárulja, hogy az a kérdés tanulmányozása után jött létre. Már korábban be kellett következniök oly alkalmaknak, melyek kapcsán mód nyílott arra, hogy felébredjen a nádor figyelme e kérdések iránt. Az uralkodóhoz 1801-ben tett előterjesztésében javasolta a városrendezés ügyéből a kamara teljes kikapcsolását.^^) Erre a javaslatra a kamara éppen a színházépítés elhúzódását előidéző tevékenységével szolgált rá a legjobban.