Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)

Kovács Lajos: A régi pesti Vigadó építésének előzményei 62-90

78 DR. KOVÁCS IvAJOS színházra készítsenek tervet, a tánctermet és más helyiségeket hagyják el teljesen. Hillebrandt terve az összes Schilson által tervbevett helyiséget felölelte. A pesti tanács tiltakozott a táncterem és egyéb jövedelmet jelentő helyiségek mellőzése ellen. Szerintük a városi pénztárnak igen nagy kára lesz ebből a megoldásból és inkább teljesen lemondanak a színházépítésről. 6^) A helytartótanács továbbra is a város felfogása érdekében tevékenykedett, amiért a kamara az említett Hofrescriptre való hivatkozással kétségbevonta azt a jogát, hogy ebben az ügyben eljárhasson. A kancelláriának a színházra vonatkozó leiratát ugyanis a kamara csak kivonatosan közölte a helytartótanáccsal és a helytartótanács a teljes szöveg megküldését kérte a kamarától. A kamara megküldte ugyan a teljes másolatot, azonban a kísérőiratban leszögezte azt az álláspontját, hogy a pesti színház építése tisztán kamarai tárgy.'^") Az 1792. év további folyamán csak a kamara intézkedéseivel találkozunk a színházépítés terén. I, Ferenc uralkodása alatt azonban megváltozott a helyzet a város javára. Az 1793 március 8-án kelt királyi rendelet meghagyta, hogy a kormányszékek vegyék újra tárgyalás alá a színházépítés ügyét. A kamara a királynak ezt az intézkedését felettébb sérelmesnek találta magára nézve és kérte a további tárgyalások alól való felmentését azzal, hogy korábbi és Lipót király által már elfogadott álláspontján nem változtat. Tiltakozása nem vezetett eredményre és mivel újabb leirat sürgette a március 8-án kelt rendelkezések végrehajtását, október 12-én végre összeülhetett a vegyesbizottság.'''i) Az ülésen mindkét kormányszék régi álláspontját szegezte le újra, a felvett jegyzőkönyvet pedig az uralkodó elé térj esztették.'2) Az uralkodó ujabb elhatározását a kancellária 1795 május 29-én küldte meg a kormányszékeknek. В rezolució a város felfogásának kedvezett. A király megengedte a teljes, táncteremmel kapcsolatos színház megépítését. Az építési költségek maximumát 95.000 forintban állapították meg. Kölcsön felvételét nem engedélyezték, mert úgy találták, hogy a város a maga anyagi erejéből is fedezni tudja majd a megállapított kiadásokat.'^3) Az engedély azonban eddig nem szereplő feltételhez fűzte az építkezéseknek a város által való megindítását, t. i., hogy a város maga végezhesse a munkálatokat, előbb a háború végét kellett kivárni. Az új színházra való szükség mégis annyira evidens volt, hogy lehetővé akarták tenni a béke beállta előtt is megépülését. В célból ismét a magánvállalkozás igénybevételére gondoltak. Felszólították a városi tanácsot, hogy nézzen olyan vállalkozó után, aki elfogadható, méltányos feltételek mellett megépítené az új pesti színházat.'^*) Bddig a város nem állapodott meg abban, hogy milyen feltételek mellett adná át a vállalatot magánosok kezébe. Mivel most már másodszor kívánta a király, hogy az ügy sürgőssége miatt vegyék igénybe a város anyagi helyzetére veszéllyel nem járó e megoldási módot, hozzáláttak a vállalati feltételek kidolgozásához. A kidolgozással Hülff Móric Bálint nyugalmazott őrnagyot, volt polgármestert bízták meg, aki Schilsonnak a szépítési munkák vezetése alól 1793-ban történt fel-