Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)
Rexa Dezső: Magyar színtársulatok Pesten 1831-ben 63-72
MAGYAR SZÍNTÁRSULATOK PESTEN 183I-BEN f% a jelenleg még legterjedelmesebb és legteljesebbnek ismert névsort —• melyet Benkő Kálmán Színvilágá-hati ad — vesszük, úgy például a színlapon található Szegedi nevű szereplőt az ott közölt három, Dombit a kettő közül kellene kiválasztanunk, s az Igali, meg lyétai és Gusztáv A. nevével pedig egyáltalán nem tudunk mit kezdeni. Ezekről azt kell hinnünk, hogy ezek voltak azok a nemes ifjak, akik a veszendő társaság megsegítésére siettek. Megjegyezzük, hogy a fejedelem szerepét játszandó Gusztáv A, nevét •— Celesztinre írták rá. A kiváló Pergő Celesztint úgy ismerjük, mint a mindég zubolykodó színészét, ki minden szerepet el akar játszani s így valószínűleg ezt is akarta, de a fent idézett Zsebkönyv-heti. azt is találjuk, hogy : a Társaságtól elmentek: Pergő Celesztin, Gillyén, Kováts, Párthényi, Párthényiné, Szathmári, Székely Susánna és ezek a Celesztin nevén kívül mind hiányzanak is a szereplők sorában. Csodálatos azonban, hogy a hirdetett darab éppen olyan homályba vesző, mint annak egynéhány szereplője. Ugyan lényegtelen és nagyon csekély következtetésre ad alkalmat az a javítás színlapunkon, hogy a darab azon megjelölése : »Világra most ujjonnan jelent hisztóriai Dráma« kitétel helyébe ezt írták : »Ujjonnan készült Nemzeti Dráma«. Űgy sejthető, hogy a Blanka valóban eredeti dráma lehetett, dráma, melynek minden nyoma ez egy színlapon kívül elveszett. Könyves Máté Játékszini Koszorúja (1834) nem említi, de Benkő többször idézett évkönyvében ennyit mégis találunk a darabról : Blanka és Bibar V Bon-Bukdári (eredeti). 14 ) A darabról többet ha nem is tudunk, valamit mégis tudunk előadásának odysseájáról. Az említett Zsebkönyv ugyanis felsorolva a M. Báró Podmanitzky, úgy nevezett Beleznay kerti szálában elő adott Játékok rendjét, címeit, ezek során találjuk a következőket: KARÁTSON HAVA 9-én Blanka, és Bibar el Bondukdari, Nemzeti nagy Hős történet (a' Ns városi Játék-Színen) fel függesztetvén, helyette hirtelen adódott »A Rettenetes Titok« szomorú Játék 3 szakaszban. Bbből a közlésből megtudjuk, hogy a darab előadása tényleg hirdetve volt, azonban a műkedvelők valamely okból visszaléptek s a társulat óhajtotta most maga a Pesti Városi Játék Színben (vulgo a német színházban) előadni. Ebből az előadásból sem lett semmi. A hatóság közbelépett, s valamely okból eltiltotta a darab előadását s utolsó percben rántották elő A rettenetes titok című tragédiát. Ez a darab szintén ismeretlen. Könyves csak a címét ismerte, szerzőjét, eshetőleg fordítóját nem tudta megnevezni. 15 ) Benkő Színvilága 16 ) már valamivel többet mond, de amit mond, az hibás. Ő a cím mellé teszi zárjelben az első színrekerülés állítólagos évszámát, így : (1790). Ez vaskos tévedés, amennyiben ilyen című darab ebben az időben magyar színpadon bemutatásra nem került.
