Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)
Rokken Ferenc: A Ferenc József-tér 40-62
60 DR. ROKKEN FERENC földet és azt az akadémia képviselőjének átadta, majd pedig az akadémia, megbízottja vett fel a 700 négyszögöl elcserélt telek földjéből egy marékkal és azt átnyújtotta a gőzhajózási társulat meghatalmazottjának, jelképéül a birtokbaadásnak illetőleg a birtokbavételnek. A Magyar Tudományos Akadémia a megszerzett telekre 1862—64. években Stüler Ágost berlini építész tervei alapján 1,200.000 forintért emeltette mai palotáját, amelynek középső része háromemeletes, oldalrészei pedig kétemeletesek. A palota külső és belső elrendezése, valamint építészeti és művészi ismertetése nem feladata e tanulmány keretének. Azonban megemlítendő esemény a palota harmincéves fennállásakor, az 1894. évben az Akadémia-utcai oldalon látható bronzdombormü elhelyezése, amelyet Holló Barnabás szobrászművész készített. A dombormű azt a jelenetet örökíti meg, amidőn a huszárkapitányi ruhában ábrázolt gróf Széchenyi István az emlékezetes pozsonyi diétán egy évi jövedelmének felajánlása által a Magyar Tudományos Akadémiának az alapját vetette meg. Az akadémia-palota székesfővárosunk egyik legszebb ékessége és impozáns külsejével is figyelmeztet bennünket magasztos hivatására. A palota előtt gróf Széchenyi István 12 méter magas szobra áll, amelyet Engel József hazai szobrász készített és 1880-ban lepleztek le. A fővárosban Széchenyi szobra méltóbb helyre nem kerülhetett volna, mint a Ferenc József-térre, mert gróf Széchenyi István nagyjelentőségű törekvései itt. váltak valóra : a Lánchíd és a Magyar Tudományos Akadémia itt állanak. 6. A KORONÁZÁSI DOMB. A mai Ferenc József-tér nevezetessége még, hogy 1867-ben, I. Ferenc József koronázásakor a tér közepén, a Lánchíd meghosszabbított tengelyében volt felállítva a koronázási domb, amelynek tetejéről a koronás király a hagyományos négy kardvágást megtette. Erre az alkalomra a Ferenc József-tér országos költséggel pompás díszbe öltözött, mert virágfüzérek, diadalívek és árbócos zászlók ékesítették a palotasor által bezárt négyszöget, a küldöttségek, előkelőségek és a polgárság számára pedig díszpáholyok és emelvények készültek a koronázási dombot körülvéve a Dunapart mentében. Az 1867. évi koronázási domb ősi hagyomány szerint készült el, mert »a koronázási halom feltöltésére az ország minden megyéje és szabad királyi városa egy fél köbláb földnek beküldésére felszólíttatván« (XI. 62/867.), a törvényhatóságok területükről olyan földet juttattak el a Ferenc József-térre, amelyet a magyarság szempontjából valamely történelmi esemény megszentelt. Valósággal megelevenedik szemeink előtt a nemzet öröme és fájdalma, ha végigolvassuk, hogy milyen emlékezetes földből tevődött össze a koronázási domb, amelynek jelentősebb részletei a következők voltak : Arad megye a világosi várból ; Baranya megye »Mohács tájékáról, melyen a szerencsétlen csata a törökök ellen vívatott« ; Bereg megye »Csernek nevezett hegy talajából, melyen hajdan őseink első bejövetelök alkalmával Álmos fejedelemmel első megállapodásukat tartották« ; Heves
