Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)

Rokken Ferenc: A Ferenc József-tér 40-62

58 DR. ROKKAN FERENC Az akadémia székháza azonban nem ezen a telken épült fel, hanem az első es. kir. szabadalmazott Dunagőzhajózási Társulatnak a Fő- és Béla-utcák (ma Arany János- és gróf Vigyázó Ferenc-utcák) között fekvő telkén, amelynek birtokába csere útján jutott. Mielőtt a telekcserével foglalkoznánk, előbb meg kell ismernünk ennek a területnek a helytörténetét is. József nádor a Kirakodó-tér felső részének beépítésére vonatkozólag azt tervezte, hogy e tér kereskedelmi jellegének kialakulásával kapcsolatban az áruforgalom könnyű és gyors lebonyolítására oda fogja helyezni a mérlegházat és a harmincadhivatalt, ahol most az akadémia palotája áll. A terv azonban nem valósult meg egyrészt azért, mert a mérlegház és harmincadhivatal egyszerű külsejével nem lehetett méltó befejezése a Kirakodó-tér palotasorának, másrészt pedig a magyar színház létesítésére kiküldött pestvárosi bizottság 1835. január 28-án kelt jelentésében ezt a területet hozta javaslatba a színházépület felállítására. A bizottság jelentését úgy a választott polgárság, mint a pestvárosi tanács elfogadta és 1835. február 12-én a nádorhoz való felterjesztés céljából átküldték a Szépítő Bizottmányhoz. A nádor nem ellenezte a színháznak ide való helyezését, csupán az iránt voltak kételyei, hogy, ha a harmincadhivatal ezáltal távolabb eső területen létesülne, nem esnék-e ez a Kirakodó-tér kereskedelmi forgalmának a rovására? Természetesen a pesti kereskedelmi testület is tiltakozott a színházépítés ellen, mert ragaszkodott a harmincadhivatalnak a Kirakodó-téren való felépítéséhez. A nádor azonban 1835. október 15-én úgy döntött, hogy az Ullmann-ház (ma a főkapitányság székháza) előtti Dunaparton a magyar színház céljaira ingyen telek hasítandó ki. A Szépítő Bizottmány kebeléből ez ügyben kiküldött bizottság pedig időközben a színház terveit is elkészíttette Pollák Mihály építésszel és azokat megküldötte a nádornak jóváhagyás céljából. Ugyancsak ez alkalommal kijelölte a színháztelek helyét is a mai főkapitányság előtt, szemben a Lloyd-palotával, és nagyságát 600 négyszögölben állapította meg. József nádor ezután 1835. november 13-án kelt határozatában véglegesen beleegyezését adta a 600 négyszögöl dunaparti terület ingyenes átengedéséhez, de a telek pontos kijelölését a dunai rakpart folytatólagos kiépítésétől tette függővé. A színház-építés terve azonban nem valósult meg, mert Pestvármegye kezdeményezésére a magyar színház később a Grassalkovich-telken épült fel. (Dr. Gárdonyi Albert : Pest városa és a Nemzeti Színház. Városi Szemle 1929. évf.) Minthogy a most előadottak után ennek a területnek egyéb rendeltetése nem volt, Pest városa a Béla- és Széchenyi-utcák közötti telektömböt városszépítési céljainak megfelelően szabályozta és házhelyekre osztotta fel. Bzek értékesítése alkalmával az első vevő az 1856. december 19-én kelt adás-vételi szerződés alapján a es. kir. szabadalmazott Dunagőzhajózási Társulat volt, amely megvásárolta Pest városától a Fő-utca és Béla-utca között levő három házhelyből álló 1169 négyszögöl kiterjedésű telektömböt négyszögölenkénti 220 osztrákértékű forint 50 krajcár becsár mellett, összesen 257.764 osztrákértékű forint 50 krajcárért. Ennek a telektömbnek jellegzetessége volt, hogy a szabályozás alkalmával már olyan alakúra mérték ki, hogy a ráépítendő ház homlokzati részének