Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)

Rokken Ferenc: A Ferenc József-tér 40-62

56 DR. ROKKEN FEIUgNC közül Spitzer Albert vásárolta meg 30.000 osztrákértékű forintért azt a házhelyet, amelyen ma a Vieser-féle palota folytatásaképen a Gróf Vigyázótitcai épület áll. Említésreméltó esemény egyik házhoz sem fűződött. A főkapitányság mostani székházának négy épületét az államkincstár a következő időrendben szerezte meg : először az 1887. évi V. törvénycikk alapján az Ullmann-féle palotát 510.000 forintért, másodszor a Vieser-féle házat 840.000 forintért, amelyet 1903-ban vett birtokába a főkapitányság, végül pedig 1914-ben a Zrínyi- és Gróf Vigyázó Ferenc-utcai épületeket egyszerre 900.000 koronáért. A négy ingatlan ma egységes háztömböt képez és kisebb lényegtelen átalakításoktól eltekintve úgy külsejükben, mint belső elrendezésükben régi alakjukat őrizték meg. A Kirakodó-tér eddig ismertetett házainak építőmesteréről, Hild Józsefről is meg kell emlékeznünk. Hild József a klasszikus empirenak egyik legjelentősebb képviselője volt és számos örökbecsű alkotással gazdagította fővárosunkat, melyek legszebbjei a Ferenc József-téren állanak, nevezetesen a Lloyd-palota és a főkapitányság épületei. Tevékenységét a Szépítő Bizottmány idejében fejtette ki és ez idő alatt az építkezések nagy száma fűződik a nevéhez. Munkásságát Pest városa 1842-ben azzal honorálta, hogy díszpolgárai sorába iktatta. Az 1842. április 30-án tartott pestvárosi tanácsülés jegyzőkönyve szerint ugyanis építészi működése által »e város illy valódi remek épületek által nem csak honunkban, de külföldön is messze kiterjedt hírt s nevet nyert«. Hild József tehát méltóképen kapta »becsületbeli polgárrá« való kinevezését és megérdemli, hogy emlékét hálával őrizzük meg. 5. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA PALOTÁJA. A Magyar Tudományos Akadémia megalapításának gondolatát elsőízben 1780-ban Csernátoni Bod Péter vetette fel, akinek elgondolása abból indult ki, hogy »igen jó volna tudós emberekből álló Magyar Társaságot, a magyar nyelvnek ékesgetésére, mint más nemzetekben vagyon, felállítani« (Dr. Budó Jusztin : A Magyar Tudományos Akadémia és a főváros. História I. évf. 3. sz.). Bbben az időben Bessenyei György is lelkes harcosa volt a nagy célnak, azonban a tervezgetésnél előbbre ő sem tudott eljutni. A Magyar Tudós Társaság létrehozására az első nagyjelentőségű lépés 1825. november 3-án a pozsonyi diéta kerületi ülésében történt. Bkkor emelték fel szavukat a nemzeti nyelv érdekében gróf Teleki I^ászló és Nagy Pál, Sopronvármegye követe. Kiváltképen Nagy Pál hazafias és buzdító beszéde mély nyomokat szántott gróf Széchenyi István lelkében, mert a »tüzes követ háromszori pénz kiáltása szívén találta Széchenyit, mire ez nagyértékű áldozatot hozott a haza oltárára.« (Idézett munka). Kgy egész évi jövedelmét, 60.000 pengő forintot ajánlott fel gróf Széchenyi István a szent cél megvalósítására. Még az 1825—27. évi pozsonyi diétán a nagy hazafiú nemes tettének gróf Vay Ábrahám, gróf Andrássy György és gróf Károlyi György adományaik révén követői lettek, mert a négy alapító ezen az országgyűlésen 118.000 forintot adott a Magyar Tudós Társaság céljaira, amit az 1827. évi 11. törvénycikk is megörökített. A megalapított tudós társaság azonban áldásos tevékenységét nehezen tudta kifejteni, mert nem volt a célnak megfelelő és alkalmas