Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)
Rokken Ferenc: A Ferenc József-tér 40-62
A FERENC JÓZSEF-TÉR 55 Ferenc I^ichtenwallner Ferenctől. A telekátírási jegyzőkönyv szerint 1824. január 8-án írták Vieser nevére az 516 négyszögölet kitevő házhelyet —- amelyhez még 1218 négyszögöl kiterjedésű kert is tartozott — 71.600 bécsi értékű forint vételár feltüntetése mellett. Építési engedélyért 1837. április 23-án folyamodott Vieser Ferenc a Szépítő Bizottmányhoz, mely a kívánt engedélyt megadta a kétemeletes lakóház megépítésére azon feltétellel, hogy külső kivitelében teljesen az Ullmann-palotához kell igazodnia. A terveket Hild Károly építőmester készítette, azonban időközben bekövetkezett halála miatt a kivitel Hild József építőmesterre maradt. (Verschönerungs Archiv 6484.) A Vieser-féle ház a szemlélőben * azt a benyomást keltette, mintha az Ullmann-házzal azonos tervek szerint épült volna s ezért látszik olyan egységesnek ma is a főkapitánysági palota homlokzata. Nevezetesebb esemény a Vieser-házhoz nem fűződött, csak az 1849 májusi osztrák bombázás, mely az akkori Kirakodó-tér többi házaival együtt ezt is erősen megrongálta. AVieser-házzal kapcsolatosan meg kell emlékezni a mai Gróf Vigyázó Ferenc-utca keletkezéséről is, aminél Vieser Ferencnek nagy érdeme volt. 1834. május 3-án ugyanis együttes folyamodványt adtak be Vieser Ferenc és a szomszédos telek tulajdonosa (ma Gróf Vigyázó Ferenc—utca és Akadémia-utca sarok) Vargha Sándor, melyben telkük határvonalán utcanyitási engedélyt kértek azon indokolással, hogy a fellendült kereskedelmi áruforgalom könnyű lebonyolítása érdekében erre múlhatatlanul szükség van. Kérvényükben előadták, hogy új homlokzathossz nyerése által az itteni ingatlanok értéke tetemesen megnövekednék. Amennyiben a Szépítő Bizottmány az engedély megadásához hozzájárul, mindketten kijelentették, hogy az utca területét saját ingatlanaikból ingyen fogják a hatóság rendelkezésére bocsátani (durch beiderseitige unentgeltliche Abtretung des benöthigten Grundes. Verschönerungs Archiv 5907). A beadvány érdemleges elintézés céljából József nádor elé került, aki 1834, június 28-án a közlekedés könnyebb lebonyolítása céljából az engedélyt megadta. A Szépítő Bizottmány a nádor elhatározásáról értesítette az érdekelt feleket oly meghagyással, hogy az új utcának a Mérlegutcához hasonlóan hat öl szélesnek kell lennie (die Breite der Gasse gleich der in der Nähe befindlichen Waaggasse auf 6 Klafter gebracht werden soll., Verschönerungs Archiv 5907). ; A mai főkapitányság épületéhez tartoznak még a Zrinyi- és Gróf Vigyázó Ferenc-utcákban levő házak, amelyek folytatását képezik az Ullmann és Vieser-féle palotáknak. A Zrinyi-utcában levő ház telke a Feszi-féle ácstelephez tartozott, amelyet Feszi János örököseitől 1833. november 16-án Karczag Benjámin vett meg 31.053 forint 45 krajcárért. A telekre házat Karczag valószínűleg az 1860-as években építtetett, aminek iratait nem sikerült megtalálni. A Gróf Vigyázó-utcai ingatlant Vieser Ferenc vásárolta 1824-ben, akitől 1847. február 27-én gróf Batthyány Imréné vette meg 94.000 pengő forintért. Az ingatlan tulajdonjogában újabb változás 1854 október 6-án állott elő, amikor is Vrányi György 70.000 pengő forintért megszerezte a házhelyet Batthyány grófnőtől. Vrányi Györgytől 1857 február 23-án azután Dumba Tódor vette meg 60.000 pengő forintért. Ebben az időben osztották fel kisebb telkekre és ezek
