Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)

Rokken Ferenc: A Ferenc József-tér 40-62

A FERENC JÓZSEF-TER 53 budai és kőbányai ingatlanaival. Telekkönyvileg csak 1814 november 17-én írták át Mayerffy nevére az ily módon keletkezett egységes telektömböt, amelynek területe 1046 négyszögölet tett ki. A következő tulajdonos Deron Antal nagykereskedő lett, aki 1829. március 19-én megvásárolta 100.000 bécsi értékű, forintért a házhelyet Mayerffytól az 1827 január 18-án kelt adás-vételi szerződés alapján. Deron Antal pár esztendő leforgása alatt meghalt, özvegye pedig gyermekei nevében értékesítette a már akkor beépített ingatlant, amelyet 1833 június 3-án nagyszentmiklósi Nákó János szerzett meg 230.000 váltóforintért. A lipótvárosi telekkönyvben 28., később pedig 295. számmal jelölték meg a telket, melynek területét a Mérleg-utca, Kirakodó-tér és Szarka-utca határolták, tehát három homlokzati része volt. A ház építéséért elsőízben Mayerffy Ferenc folyamodott a Szépítő Bizottmányhoz 1812-ben. A terveket Polláck Mihály építész készítette és pedig háromemeletes házra. A Szépítő Bizottmány a tervek jóváhagyása érdemében nem nyilatkozott, az ügy tehát befejezetlenül maradt. (Verschönerungs Archiv 758.) Knnek okát két szempontból magyarázhatjuk meg : vagy volt a Szépítő Bizottmánynak már egységes elgondolása a Kirakodó-tér házainak építési módozataira nézve, mely szerint csak kétemeletes házat lehetett építeni, vagy nem volt, ami természetesen a jóváhagyás elhúzódását eredményezte. A későbbi évek az első feltevést igazolták, mert a Kirakodó-tér palotái mind két emelet magasakra készültek. Mayerffy Ferenc, mint fent említettem, 1827-ben eladta Deron Antalnak a házhelyet, aki 1827 július 25-én a legnagyobb valószínűség szerint Hild József építész által készített terveket benyújtotta a Szépítő Bizottmánynak. Tervek hiányában ugyanis pontosan nem állapítható meg az építész neve, de a feltevést az igazolj a, hogy Hild a Lipótvárosban 1836banés 1838-ban teljesen hasonló kivitelű házakat tervezett, mint az egykorú képeken látható Deron-féle épület. 1828 április 3-án a bizottmány jóváhagyta a bemutatott terveket és a kétemeletes lakóház építésére az engedélyt megadta (Verschönerungs Archiv 4155,). A munkálatokat azonnal megkezdték, hogy a hatalmas ház mielőbb felépülhessen. Az elkészült díszes palota szépségét és impozáns voltát az 1833-ban kiadott »Pesth und Ofen« című Wegweiser így örökítette meg : »Das Deron Palais an der Donau strozt von Verschwendung an Steinmetz-Arbeiten, hat ein italienisches Dach, zwei von rothem polirten Marmor erbaute Treppen, macht die Fronte auf die Donau, hat fünf Thöre und bildet drei Gassen.« (73. lap.) A palota hosszú évtizedeken keresztül a Nákó-család tulajdonában volt s ma a Gresham-palota áll a helyén, amely 1906-ban épült. A hajdani Nákó-palota egyedüli nevezetessége az volt, hogy gróf Széchenyi István valóra vált eszméje, a Magyar Tudós Társaság a ház első emeletén talált először otthont. 4. A FŐKAPITÁNYSÁG ÉPÜLETEI. A főkapitányság jelenlegi palotája tulaj donképen négy szomszédos telken különböző időkben készült épületek egyesítése útján keletkezett, amelyek közül az Ullmann- és Vieser-féle házak a mai Ferenc József-