Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)
Kuzsinszky Bálint: Aquincum helyrajza : akadémiai székfoglaló 32-39
38 DR. KUZSINSZKY BÁLINT Torma Károly az amphitheatrumtól délre tovább folytatta kutatásait, egy kerek saroktoronyra bukkant és tisztán látszott a hosszú töltés, melynek másik végén 380 méter távolságra egy lekerekített sarok tűnt elő. Ezért aztán sokáig azt hittük, hogy az aquincumi tábor a szentendrei országút nyugati oldalán terült el, szemben a későbbi papföldi ásatásokkal, melyek így a canabae maradványai volnának. De amint idővel nyilvánvalóvá lett, hogy a tábornak Óbudán kellett állani, mindjobban problematikussá vált a Torma-féle tábor. Hogy Aquincumnak két tábora lett volna, melyek két különböző helyen egy időben léteztek, arra másutt nincs példa. És amikor évekkel később a kerek saroktornyot újra felásattam, sőt a környékét is átkutattam, csakugyan nem mutatkozott sehol semmi jel, melyből azt lehetett volna következtetni, hogy ott állandóan katonaság tartózkodhatott volna. Legkevésbbé volt pedig érthető, hogy a canabae mikép állhattak a tábor előtt, a tábor és Duna között, kitéve az ellenség támadásainak. Hiszen ezeknek mindenütt a tábor háta mögött volt helyük, tigy amint Óbudán is a tábor mögött voltak. Ezek után természetesen szó sem lehetett arról, hogy északon egy második tábor állhatott volna. De mi lehetett akkor, ha nem volt tábor? Már a balatonmelléki fenéki táborról, melyet Rómer nyomán annak tartottak, kimutattam, hogy kiugró saroktornyokkal és bástyákkal megerősített falai tulaj donképen egy lakótelepet vettek körül, amelynek épületeit legnagyobbrészt ki is ásták. Egészen így volt még nagyon sok város a későbbi, IV. században megerősítve. Egy másik ilyen hely volt nálunk Ságvár. A városfal, mely Aquincumban a polgárvárost övezte, mindenesetre más volt. Inkább hasonlított azokhoz a táborokhoz, melyek a Kr. u. II. században épültek és még nem mutattak kiugró bástyatornyokat. A legközelebbi analógiát Xantenben találjuk, hol a polgárvárosnak, mely a tábortól szintén északra feküdt, mind a négy oldalán hosszú falai voltak, melyek az egyik sarokban kerek tornyot zártak körül, a másik sarok pedig le van kerekítve, egészen úgy, mint nálunk. Ez a xanteni példa annál tanulságosabb, mert tudjuk, hogy Trajanus korából való (neve colonia Traiana) és így majdnem bizonyos, hogy Aquincumban is a polgárváros megerősítése ezen időtájban történt, alighanem akkor, mikor a következő császár, Hadrianus, Aquincumot municipiummá tette meg. Hogy a polgárváros a tábortól függetlenül fejlődhetett ki, már a nagy távolság mutatja, mely a tábortól elválasztotta. A rómaiak táboraikat rendesen olyan helyeken építették, hol a benszülöttek már előbb laktak, de sohasem közvetlen szomszédságukban, hanem mindig elkülönítve a lakóhelyeiktől. Vájjon Aquincumban is a polgárváros nem felelt-e meg a benszülöttek telepének és nem éppen annak volt-e olyan kelta vagy illyr neve, melyből a római hangzású Aquincum lett ? A benszülöttek római korú emlékei elég gyakoriak Aquincumban, de inkább a Gellérthegyen és másutt tűntek elő, mint azokból a sírokból, melyek a polgárváros közelében kerültek napfényre. Azért még mindig lehetséges, hogy ott, hol a polgárvárost találtuk, volt egy régebbi telep, mely a római korban alakult át római várossá, azokhoz a településekhez hasonlóan, melyek a Rajna vidékén mint útmenti helyek (Strassenorte) ismeretesek a német archae-