Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)

Kuzsinszky Bálint: Aquincum helyrajza : akadémiai székfoglaló 32-39

AQUINCUM HEGYRAJZA 33 Brigetio felé. Már pedig ezen út mellett állott az a négy mérföldmutató, melyek közül kettőnek a lábazata a budapesti téglagyárnál még in situ maradt. Ezért is mind a négy oszlop Aquincumtól számítva, ugyanannak a távolságnak megjelölésére szolgált, így: ab Aquinco milia passuum II. Ha már most ezt a távolságot, vagyis kétszer 1 % kilométert,^ amennyit egy római mérföld tett ki, a római úton, melynek egy részét Óbuda felé délkeleti irányban meg is találtuk, lemérjük, úgy valóban a Miklós-utcáig jutunk, ahol a tábor nyugati kapujának kellett állania és ahonnan a távolság számítása is kezdődött. Ezen vidéken azonban, hol Óbuda házai és a Hajógyár műhelyei az ásatást különben is megnehezítik, eddig sem a tábor falait nem ismerjük, de még valamelyik sarka vagy kapurészlete sem látott napvilágot. Azért alkalomadtán akadtak olyan épületrészek, melyeket a táborral kapcsolatba hozhatunk. így azokat a romokat, melyeket a bécsi Centralkommission még a múlt század 60-as éveiben a Hajógyárszigeten tárt fel és amelyek egy nagy fürdőhöz tartoztak, azok közé az épületek közé sorolhatjuk, melyek a tábor belsejében állottak. Mert hogy ezeket mindenesetre a katonaság építette, azt a sok befalazott legio II. adiutrix jelzésű tégla bizonyítja. A Laktanya-utcában is, mely az óbudai oldalon a Hajógyárszigettel párhuzamosan halad, csatornázás alkalmával egész csomó vastag falra bukkantak és az egyik oltárkövekből állott, melyeket már a római korban mint építőanyagót használtak fel. A legérdekesebb, hogy valamennyit helytartók állították. És ugyanezen környékről még több olyan oltárkő ismeretes, melyek helytartóktól származnak, úgyhogy mindezek az oltárkövek csak a közelben állhattak eredetileg is. Kz a hely pedig nem lehetett más* mint à tábor praetoriumä, ahol a helytartók székeltek és ahol a szentély állott, hol a helytartók voltak elsősorban hivatva arra, hogy az isteneknek, mint Marti, Victoriae, Fortunáé rtduci vagy Urbi Romae, vagy pedig Dis et Genio provinciáé Pannóniáé, állítsanak oltárokat. .«:.ív-,:.-,- --.v.....,,. j, * * . ..> ...,.• • Amint egy aquincumi feliratból tudjuk, a legio II. adiutrixnak volt külön territóriuma es azon egy balneum (kisebb fürdő) állott, melyet Alexander Severus császár építtetett. Ezen felirat lelhelye közelebbről nem ismeretes ugyan, a legio territóriumának azonban természetesen a legio táborához közvetlenül kellett csatlakoznia. Tudjuk is, hogy a tábor környékén mindjárt az első időkben mindenféle emberek telepedtek le, kik a katonaságot mindenhová követték. így keletkeztek a cánabáknak nevezett telepek, melyeket mindenütt a táborok mellett találunk. Aquincumban ennek lakosai magukat így nevezik : Veterani et cives Romani . consistentes ad legionem II. adiutricem. A letelepülők tehát elsősorbán a veteránusok soraiból kerültek ki, akik szívesen maradtak továbbszolgáló bajtársaik közelében. Később, midőn ez a letelepülés mindinkább nagyobb lett és a fabódék helyét,, melyekből eredetileg a canabae állottak,; kőből emelt épületek foglalták el, melyek a telepnek városi kinézést kölcsönöztek, ez azért végig megőrizte a katonai jelleget, mely nemcsak területileg élesen elkülönítette attól a teleptől, melynek teljesen polgári lakossága volt. 4. Tanulmányok Budapest múltjából II.