Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)

Gárdonyi Albert: A budai hegyvidék első nyaralótelepei 162-180

A BUDAI HEGYVIDÉK ElySŐ NYARAI^ÓTF^EPEI 163 hatja és vadászatra alkalmas erdőkben bővelkedik a város. A helytartótanács 1784 augusztus 2-án kelt leiratában a bérlet ügyében elhalasztotta a döntést, azt követelte azonban a budavárosi tanácstól, hogy emeltessen ott alkalmas faépületet, ahol a kirándulók ételt és italt kaphassanak. A budavárosi tanács 1784 szeptember 1-én kelt felterjesztésében megismételte a Kamaraerdő bérbeadására vonatkozó javaslatát, a vendéglő építésére vonatkozó rendelkezés végrehajtását pedig azzal hárította el, hogy máris van ott ilyen célokat szolgáló épület (cum jam exstet ibidem sat commoda non procul a fonte distans domuncula ex duobus sat spatiosis cubiculis, culina, stabulo et celario constans) az ottani forrás közelében és ezenkívül a budai erdők más részeiben is találhatók ilyen rendeltetésű épületek, nevezetesen a Kurucles felett (supra valem Martiam), a Zugligetben pedig hat is van belőle (in alio aeque amoeno loco vulgo SauWinckl dicto sex privatorum domunculae structae sunt, in quibus commoda pro semet recreare volentibus cubilia adsunt). Ennek ellenére a helytartótanács 1785 június 20-i leiratában megsürgette a kamaraerdei vendéglő felépítésére vonatkozó rendelkezését (Budai Levéltár. Locumtenentialia, 1785. évi 338. sz.), ami csupán azzal magyarázható, hogy a helytartótanácsi alkalmazottak is jártak ki a Kamaraerdőbe és ezek számára kellett ott a díszesebb vendéglő, amelynek megépítését a budavárosi tanács egyelőre halogatni próbálta. A helytartótanács erélyes sürgetésére a budavárosi tanács 1786 június 7-én mégis késznek nyilatkozott, hogy a kívánt kamaraerdei vendégfogadót felépítteti, eddigi késedelmes magatartását pedig azzal igyekezett mentegetni, hogy a svábhegyi vízvezeték és a közlekedési utak helyreállítására, valamint a várbeli vendégfogadó (Fortuna) felépítésére és a nyilvános sétatér (Városmajor) berendezésére sokat kellett költeni. (Budai Levéltár. Iyocumtenentialia 1786. évi 609. szám.) ígéretét rövidesen valóra is váltotta, mert már 1786 június 26-án megbízást adott három szobából, egy konyhából és egy éléskamrából álló vendégfogadó felépítésére (Budai levéltár. Iyocumtenentialia 1786. évi 111. szám.), ami összesen 2364 forint költséget jelentett. A vendégfogadó 1787-re elkészült és 1788 május 1-től Rath József bérelte, ki csupán évi 60 forintot fizetett a bérletért, pedig a szerződés a bor és sörmérési jogot is biztosította a bérlő számára. Rath József 1795-ig kezében tartotta a bérletet s 1792-től kezdve már évi 101 forintot fizetett érte, 1795-ben pedig Orczy Mihály vette át a vendéglőt évi 155 forintért. A vendégfogadó épülete nem lehetett kiváló alkotás, mert az 1821 április 28-i gazdasági bizottsági jegyzőkönyv szerint az akkori bérlő, Tekusch Károly már az épület helyreállítását sürgette, amit a bizottság indokoltnak is tartott. A határozat indokolásául az szolgált, hogy a vendégfogadó látogatói túlnyomóan pestiek és ha az épületet rendbehoznák, kétségtelenül emelkednék a forgalom és fel lehetne emelni a fogadó bérét. (Nachdem dieser Brlustigungsort meistentheils durch das Pesther Publicum besucht wird und man durch diese Consumption allhier dieses Arendargefäll zu erhöhen wünscht.) Míg egy ideig csupán az ottani vendégfogadóval kapcsolatosan szerepelt a Kamaraerdő, addig a harmincas évektől kezdve az erdő értékesí12*