Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)

Kelényi B. Ottó: Gazdaságtörténeti adatok a pesti német színház építéséhez, 1808-1812 141-161

Gazdaságtörténeti adatok a pesti német színház építéséhez, 1808—1812. A XVIII. században uralkodó arisztokratikus és udvari jellegű barokk-rokokó kultúra és társadalmi rend helyét a XIX. század elején az empire- vagy biedermeier-kultúra foglalta el, amelynek a fő- és köznemesi rend szerepének elhalványulásával a szellemi és anyagi téren egyaránt kiemelkedő városi polgári rend volt a képviselője. Az új művészeti ízlés és életforma alkalmas volt az ország minden rétegének meghódítására és ennek klasszikus vagy csak szerény emlékeit az e korban keletkezett paloták, középületek, polgári és parasztházak képviselik. Ezzel az általánosan meghonosodott formával a nálunk egységes kép nélkül szűkölködő városok határozott stílusjelleget öltenek, amely híven tükrözi a polgári jólét keretében elhelyezkedő lakosság életnívóját is.

1

) A magyar barokk korszak városképének a nagy történelmi múltú Buda a legjellegzetesebb típusa. Amiként azonban a XVIII. század végétől Pest jelentősége mindinkább előtérbe került és a testvérvárosok között Buda lassanként az állandósult multat, Pest pedig az eleven élettel lüktető jelen képét mutatta, az új stílus, amelynek Pest lett hazai városaink között a legjellegzetesebb hordozója, a Duna két partján egymással szembenálló városokban teljesen különböző városképet alakított ki. Mint ismeretes, Pestnek a klasszicizmus jegyében föllendülő hirtelen kialakulása József főherceg nádor személyéhez és az ő kezdeményezésére alakult Kir. Szépítőbizottsághoz fűződik, amelynek hatáskörébe kerültek a városépítés és rendezés összes problémái.

2

) József nádor első előterjesztése Pest város szépítése tárgyában 1801 november 14-én kelt, amikor csak általánosan körvonalazza Pest város rendezésének legfontosabb pontjait.

3

) A nádor e felterjesztését Ferenc király 1802 október 1-én leküldte véleményadásra a kancelláriának és az egyesített udvari kamarának. B hatóságok 1802 december 29-én foglalkoztak e javaslattal és a felségnek oly értelmű jelentést tettek, hogy a városszepítesi program a városi pénztár anyagi erejéhez képest lépésről-lépésre volna megvalósítható. A király elfogadta a kancellária és az udvari kamara közös javaslatát és erről 1803 szeptember 23-án értesítette a nádort; A nádor 1804 november 16-án szólította fel a várost, hogy Hild János építész bevonásával dolgozzon ki részletes tervet és tegyen előterjesztést arról is, miként lehetne a szükséges összegeket előteremteni. Pest városa az ügy előkészítésére bizottságot küldött ki, amelynek tagjai Boráros János városbíró, Vittmesser Mátyás, Vass Jakab, Jagschicz Máté, Dégen Jakab, Wimmer Ferenc, Kiss József, Kundt