Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)

Bánrévy György: A budavári katonai szertár (Zeughaus), 1725-1901 104-140

A BUDAVÁRI KATONAI SZERTÁR. (ZEUGHAUS) 1725—1901 137 anyagok vállalkozó tulajdonát képezik, de azokat a kir. várépítéshez nem használhatja fel és vállalkozó által az építési területről azonnal elhordandók. Kivételt képeznek a művezetőség részéről kijelölendő építészeti faragott kő-alkatrészek, mint a kapukiképzés, szobor alakok, díszvégződések stb. Ezek a legnagyobb gonddal —• lehetőleg sértetlenül — hordandók le, az építtető tulajdonában maradnak és a művezetőség által meghatározandó helyre deponálandók, mely munkálatokért és anyagért vállalkozó külön javadalmazást nem igényelhet. Megjegyeztetik, hogy a lebontás 3 különböző időpontban teljesítendő s p. a Palota úti rész 1897. év telén, a hátsó rész 1898. év folyamán és a művezetőségi iroda akkor, ha az elfoglalt területe kertté lesz átalakítandó.« Az 1898. év első felében bontották le az először átvett főhomlokzati szárnyat és akkor építette be Hauszmann a kapuzatot a délkeleti várbástyába. 1898 december 12-én került sor a Zeughaus délkeleti, tehát a hátulsó keresztszárny és szélső oldalszárny sarkának átvételére, majd lebontására. A még fennálló utolsó rész (a hátulsó keresztszárny és az elülső oldalszárny sarka) lebontására az engedélyt 1899 március 6-án adták meg. Ez a feladat a palotaépítés 1900. évi programmjában szerepelt. A várépítési bizottság 1900 december 22-én tartott 79. ülésének jegyzőkönyvében olvassuk, hogy »A volt Zeughaus még fennállott .. . részének lebontása megkezdetett és a tél folyamán befejeztetik.«

89

) Az 190l-es évvel a Zeughaus minden nyoma eltűnt. Pincéjét is felbontották és helyén a földet leásva teret nyitottak a várkert elülső részének. Az a boltozatos kettős pillérsor, mely a bontási képeken is jól látható, a XVII. század végén épült szertárépület kettős sorban vonuló pilléreit juttatja eszünkbe. liehet, hogy ennek az építménynek az alapjai kerültek a XX. század első évében napvilágra. A kettős pillérsor beosztása egészen azonos ugyanis az 1686 és 1696 között épült Zeughaus teremkiképzésével és nagyon valószínű, hogy az alkalmazkodott a pince konstrukciójához. Matthey Zeughaus-ából csak a kapuzat maradt meg. Ez ma is látható a Vár délkeleti lefutó bástyájának északra néző oldalába falazva. A kapuívbe állíttatta Hauszmann Alajos a Herkules-szobrot. Ennek a csoportozatnak alkotómesterét kideríteni még a következő kutatás feladata. Szisztematikus levéltári nyomozás biztat azzal, hogy okmanyszeruleg meg fogjuk oldani ezt a problémát is. Egyébként tisztán állanak előttünk a budavári Zeughaus építésének körülményei és közel két évszázados sorsa. A Szent György-térről a mélyenfekvő palotakertbe lehaladva ott járunk, ahol valaha a fegyvertár falai emelkedtek. A háborús gondolat hozta létre ezt az épületet és a békés uralkodói pompának kellett lebontásakor helyet adnia. A Zeughaus-sal a XVIII. századi Buda egyik legjellegzetesebb épülete tűnt el örökre. Dr. Bánrévy György. x

) Schams, Ff. : Vollständige Beschreibung der königl. freyen Haupt Stadt Ofen in Ungern. Ofen, 1822. 232. 1. 2

) V. ö. Bánrévy Gy. : A budai királyi palota újjáépítése III. Károly alatt. Budapest, 1933. 39. 1. 3

) Iyd : Országos Levéltár, Cameral Administration zu Ofen. Miscellanea. 153. sz. 4

) Bécs, Kriegsarchiv, Hofkriegsrat 1728—1735. évi protokollumai. — Közöltük