Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)
Bánrévy György: A budavári katonai szertár (Zeughaus), 1725-1901 104-140
136 DR. BÁNRÉVY GYÖRGY azonban, hogy az Invalidus-ház tervezőjének és egy ideig építőjének a Zeughaus létrejöttében semmi szerepe sem volt. Budavára 1849. évi ostromát a szertárépület minden jelentékenyebb sérülés nélkül állta ki. 83 ) Ifj. Palugyay Imre is említi művében a fegyvertárat. 84 ) Haeufler is bőven foglalkozik a fegyvertár külső és belső képével. 85 ) Hunfalvy János Schams és Haeufler nyomán írja le a Zeughaus-t : »Mindjárt a kir. várpalota mellett a fegyvertár van, melly sz. György teréig terjed. Ez erős, kétemeletű épület, tágas udvarokkal és teremekkel. Négyszeg alakú, sz. György terére szolgáló főhomlokzata fegyverzetekkel és j elves alakokkal van díszesítve. Schams, ki Buda városát 1822-ben írta le, igen nagyszerűnek mondja a fegyvertár belsejét s különösen három tágas fegyverteremét Ízletesen elrendezett tartalmával nem győzi magasztalni. B három teremben a forradalom előtt valami 80.000 fegyverdarab volt. Azonban történelmileg nevezetes dolog kevés volt bennök. Legnagyobb s legritkább nevezetességül az úgynevezett vérzászlót említek, melly a második terem végén volt kitűzve. E zászlóról azt hitték, hogy még a keresztes háborúkból való ; veres szőtt selyemkelmébül készült; rajta aranylángok, s közepett egyik oldalon fekete sas, másikon Krisztus a keresztfán.« 86 ) Rupp Jakab közli elsőnek a kapu fölötti kronosztichonos feliratot. 87 ) A XIX. század 50-es éveiben »a Zeughaus egy részét is a kir. palota céljára foglalták le. A konyhákat és a gazdasági helyiségeket a palota belsejéből eltávolítva, ide helyezték át. Közlekedés céljára pedig egy beüvegezett vasoszlopos folyosó épült, mely a palotát a Zeughaussal összekötötte«. 88 ) A XIX. század 80-as éveinek elején merült föl a királyi palota nagyszabású kiépítésének terve. Az építési bizottság ideiglenes irodáját a fegyvertári épületben rendezte be és itt állították ki 1885-ben a palotaterveket is. Ugyanebben az évben felmerül már a tervezett munkálatokkal kapcsolatban a Zeughaus megszerzésének szüksége is. Ybl Miklós tervei szerint a királyi palota építésének tényleges megkezdésénél okvetlen szükség lesz erre az épületre. Még 1882-ben felbecsülték a Zeughaus értékét. Az épület a katonai kincstár tulajdonát képezte, a katonai küldöttek a kártalanítás összegét 94.817 frt-ban, a polgári küldöttek ellenben 86.916 frt-ban állapították meg. 1896-ban hagyta jóvá I. Ferenc József a királyi palota északi szárnyának kiépítését. Hauszmann Alajos Ybl elgondolása alapján a tervekkel 1897-re készült el. A Zeughaus átvétele és lebontása tehát aktuálissá vált, közben azonban megváltási árát 98.822 frt-ra, majd véglegesen 119.800 frt-ra emelték fel. A katonai hatóság 1897 november 3-án adta át a palotaépítési bizottságnak a Zeughaus főhomlokzati szárnyát a két oldalszárny körülbelül felényi részével. November 13-án fizette be a palotaépítés vezetősége a katonai ingatlanalap javára az egész szertárépület vételárát, a 119.800 frt-ot. Még ugyanabban az évben (december 15.) veszi át az építési bizottság a várkapitányságtól a lebontásra kerülő első épületrészt is : az elülső keresztszárny középrészét a bejáróval. Megkezdődött tehát a Zeughaus lebontása. A királyi palota északi szárnyának építésére vonatkozó »Különleges feltételek a föld-, kőmíves- és elhelyezési munkák vállalatához« 8. pontja így szól : »A ,,Zeughaus"-épület lebontása. Az úgynevezett Zeughaus egyemeletes épület a költségvetésben felajánlott vételárért a földszínéig bontandó le. A lebontásból származó
