Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)
Bánrévy György: A budavári katonai szertár (Zeughaus), 1725-1901 104-140
A BUDAVÁRI KATONAI SZERTÁR (ZEUGHAUS) 1725—1901 121 hanem a Várnak a Fehérvári-kaputól a királyi palota oldaláig terjedő részét ábrázolta. Eszerint a Zeughaus-ról ehhez a jelentéshez csak két rajz készült és e kettő ránk is maradt a Hofkriegsrat iratai között. Az elveszett harmadikban tehát nem a budavári szertár egy tervrajzát kell nélkülöznünk. A Zeughaus tervezője és építője, Johann Matthey készítette a várparancsnok jelentésének illusztrálására szolgáló terveket is. Az egyik egy földszinti alaprajz (Grundriss des Zeughauses No. 1., 9. tervrajz), a másik a szélső oldalszárny nézete a hátulsó keresztszárny metszetével (Auf ris No. 2. des hindern Seiten Flügels gegen den Fischer Staedtel... K. Profiides untern Quer-Flügels, 10. tervrajz). 1727 november 1-én az alábbi állapotban találjuk a Zeughaus-t : A legelőször megépült elülső oldalszárny az udvar felé már párkányzattal is el volt látva. A fegyvertermekhez szolgáló emeleti ablakok már helyükön voltak. Az 1726-ban csupán tető alá került hátulsó keresztszárnynak a nagy árok felé és befelé néző oldalán egyaránt kiépítették a párkányzatot és az ablakkeretek nemcsak az emeleten, hanem a földszinten is rácsozatukkal együtt el voltak helyezve. Ugyanúgy bent állt a kapu is. Az egész traktus megtisztítva és a földszinten egyetlen nagy terme csapos gerendákból álló padlóval ellátva teljesen kész állapotban várta a legnehezebb fajta ágyúkat. A szélső oldalszárny az itt különösen mélyre ásott alapon félhosszában felépült és tető alatt állott. Földszintje szintén egy hatalmas helyiséget foglalt magában, mely az előző traktus folytatásaként ugyancsak a nehéz ütegek elhelyezésére volt szánva, de ezidőszerint még padlózat nélkül állott. Az oldalszárny másik felén a mély alapozásból kiemelkedő falak még csak valamivel jutottak túl a földszinti ablakmagasságon. Az 1728. évre előirányzandó munkák a jelentés szerint a következők : r a tető alatt álló két és fél traktus (összefüggő _ ^ vonallal jelölve) első emeletén a fegyvertermek teljes kiépítése; a harmadik traktus másik felé2- nek (szaggatott vonallal jelölve) fölépítése és . I ezzel a három traktus szabályos befejezése. Ez a 1. munka a költségvetés szerint 7383 frt-ba kerülne. 3 — Hermes tüzérhadnagy jobbnak találta azonban, ha a betetőzött részek teljes kiépítését egyelőre elejtik és teljes erővel arra törekszenek, hogy a szélső oldalszárny még hiányzó felének megépítése után a fő- vagy elülső keresztszárny főfalait is fölhúzzák és mindössze a kapus lakását elkészítve, ezt a negyedik traktust is tető alá vigyék. Ennek a munkának a költségei viszont 6366 frt-ra rúgnak. Hermes főként a tűzveszéllyel érvelt. A régi fegyvertárépület megmaradt saroknégyszöge, melyben a kapus lakik, csak hevenyészett deszkatetővel van befedve. Ha tehát a közeli tüzérlaktanyában tűz ütne ki, veszélybe hozná a régi épületmaradványt és azon keresztül magát az új építményt is. Azonkívül, ha a kapus az új főbejárat mellett lakhatnék, az egész szertárépületet jobban tudná figyelni és őrizni. (Hermes indokait később még eggyel kiegészítette : ha a főhomlokzati traktus megépül, nemcsak a kapus, hanem a szertárat igazgató tüzérhadnagy lakása is benne nyer elhelyezést. Ebben az esetben az évi 150 frt szálláspénzt meg lehet takarí,'
