Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)
Bánrévy György: A budavári katonai szertár (Zeughaus), 1725-1901 104-140
108 DR. BÁNRÉVY GYÖRGY megoldás került kivitelre : emelet csak a földszint kétharmada fölé épült és a földszintnek az épület udvarára néző sután maradt egyharmad része simuló féltetővel támaszkodott az emeleti külső falhoz. Ezt a képet mutatja a perspektivikus rajz és az ábrázolt épületrész metszete. Ebben az esetben azonban felmerülhet az a kérdés, hogy megmaradhatott-e a földszint három-hajós beosztása és nem kellett-e a második pillérsort főfallá összevonni, mely fölé az emelet oldalfala és az arra síüyosodó fedélszék került. Bár az alaprajz-tervnek eszerint inkább a szimmetrikus, bővebb elrendezés felelne meg, mégis az a sejtésünk, hogy a perspektivikus rajzon látható raktárszerű kivitel valósult meg, ha másért nem, takarékosság miatt, ami a visszafoglalás utáni években különösen nagyjelentőségű elv volt. A fedélszék ácsmunkájához szükséges építőanyagok idézett összegezése világosan szembeállítja az A- és Z?-metszetrajzon ábrázolt két alternativ — költségesebb (A) és gazdaságosabb (B) —megoldást. Miután pedig a kőművesmunka szükségleteiről csak egy összeállítás készült, az alaprajznak változatlanul megfelelőnek kellett lennie, akár egyik, akár másik emelet-elrendezési és tetőépítési terv valósult is meg, mert ha egyik vagy másik megoldás kihatott volna, a földszinti falazat alaprajzára is, akkor a kőművesmunkákra vonatkozólag is két számítást kellett volna csinálni. Ezeket a kérdéseket azért tárgyaltuk bővebben, hogy a rendelkezésünkre álló adatok alapján a legvalószínűbben megállapíthassuk, hogy milyen volt a XVII. század végén épült budavári Zeughaus képe. Találunk azonban Budán még a XVII. század végén egy másik épületet is, mely szintén fegyvertár céljait szolgálta. Ez a Zeughaus lent a Vízivárosban állott. Az 1695. évből származó »Zaiger über die Wasserstatt« 14 ) 34. folióján így számol be a 116-os számú házról: »Ein Haus in der Schlangen gassen, hat die Einfarth von der Eandtstrassen, ist an der undteren seyten 24 Klaffter 4 schuch und an der oberen 27 Klaffter 3 schuch lang und ist an beeden seyten 9 Klaffter 3 schuch breith. Grundts innhallt : 247. Das Kayserliche Zeughaus.« A városi mészárszékek csatlakoztak a mai Eő-utcára néző frontjának jobb oldalához : »No. 117. Die Bürgerlichen Eleischbänckh ligen an dem Kayserlichen Zeughaus und gelangen biss zu desselbigen einfarth, 10 Klaffter 4 schuch lang und 3 Klaffter breith, haben noch etwas von alten gemeür. G.: 6. Grundts innhallt : 32. Gemeiner Statt.« Baloldalon a mészárszékekkel szimmetrikusan egy valaha beépített puszta telek feküdt közte és a Landstrass között: »No. 118. Ein orth in der I y andtstrassen an dem Zeughaus, ist bequem fleischbänckh, Brodtläden und dergleichen darauff zu bauen, hat in der länge 10 Klaffter 3 schuch und in der breithe 3 Klaffter, hat etwas wenigs von fundamentmauren, ist öd. G.: 5. Grundts innhallt : 31.« Ez a szertárépület a mai Budai Vigadó helyén egészen annak megépüléséig állott. Időközben állandóan szerepel Buda város telekadó-könyveiben néha mint »Zeughaus«, de gyakrabban illetik a szerényebb »Zeugst adtl« névvel. 15 ) Megemlékezik róla 1733-ban a »Neu aus seinem Stein-Hauffen wiederum aufwachsendes Ofen« című munka is, melynek 22. lapján ezt olvassuk : » . . . dem DreyssigstAmt gegenüber der Donau zu, kommen die wider Feuer-gefahr gewölbte Fleisch-Bänck, dann der Marckt-Platz an der Donau und allda die Stadt-
