Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)

Révhelyi (Réh) Elemér: Az Egyetem utcai volt Károlyi-palota építésének története 87-103

100 DR. RÉVHEIyYI (RÉH) ElyEMÉR udvart is s azt a park felé tágas csarnokká alakítja át. Az így nyert szabad helyen kényelmes, zárt falakkal határolt, felülről megvilágított lépcsőházat emelhetett. Kibővült az egész középső traktus az oldalakon is s ezáltal még egy félkörben haladó melléklépcsőzetnek is hely jutott, melynek széles emeleti szakaszát szintén karcsú dór oszlopok tartják. A nemesen átértelmezett klasszicizmusnak egy megkapóan hangulatos, nyugodtvonalú, finom elosztású térképzésével állunk itt szemben. De még ennek a leghatásosabb részletnek megoldását sem vehetjük Riegl alkotásában eredeti újításnak, mert az elgondolást Pesten már jóval előbb, 181 l-ben Hofrichter a Mária Valéria-utca 3. sz. ház és 1824-ben Polláck M. a József-tér 4. sz. ház lépcsőházában alkalmazta sokkal ünnepélyesebb térhatással.

32

) A szobák beosztása érintetlenül maradt. Ezekkel a változtatásokkal indult meg az építkezés s bár a terv nem mutatja, valószínűleg Károlyi gróf kívánságára hatalmas címer készült koronázó dekorációként az oromzatra. Az oroszlánoktól tartott Károlyicímert még ugyanazon évben Klieber József, a bécsi képzőművészeti akadémia igazgatója készítette el 2025 frt-ért, ami horribilis összegnek felelt meg akkor.

33

) A munkálatok nagyon lassan haladtak s még dolgoztak a homlokzaton, amikor 1833-ban elhelyezték az egyetlen plasztikai díszt. Miután csak 1834-ben kezdték meg a belső helyiségek kiürítését s kerültek egymásután eladásra a régi rokokóbútorok, csillárok stb., készülhettek el a homlokzat kiépítésével. Riegl további szereplését azonban teljes homály fedi. Nevével 1833-ban találkozunk utoljára, amikor Diettmann Clemens bécsi, majd később Pesten letelepedett díszítőszobrásznak a belső frízek számára készült gipsz futódíszek és mennyezetdíszek fejében benyújtott számláját ellenőrzésképen sajátkezűleg aláírta.

34

) Mivel a bécsi építész 1832-ben volt Pesten utoljára, valószínűnek látszik Bierbauer Virgil azon feltevése, hogy az eredeti tervtől való eltérést talán Hofrichter módosításának kell tartanunk. Bz a feltételezett változtatás azonban csakis az utcai homlokzatra nézve volna elfogadható, melyet Hofrichter leegyszerűsíthetett s ezáltal az épület külseje inkább nagy távlatra érvényesülő monumentalitást kapott.

35

) Riegl életrajzi adatainak hiányában eddig nem tudtuk megállapítani, vájjon a következő időkre nézve nem kell-e esetleg halálával számolnunk, mert 1834-től kezdve új kezekbe került az építkezés. Károlyi azonban nem az építés vezetőjének, Hofrichternek, ennek a különben tehetséges pesti építőmesternek adta át a további irányítást, hanem ismét Bécshez fordult s ott Koch Henrik építészt bízta meg a munkálatok folytatásával. 1834 tavaszán már az ő kezében van az egész építkezés s áprilisban a nem régen lebontott jelentéktelen egyiptizáló kerti és üvegház tervét nyújtja be a Szépítő Bizottságnak.

36

) Koch a még be nem fejezett palotán módosította Riegl tervét. Meghosszabbította a park felől erősen kiugró középrészt az oldalszárnyakig, melyeket még tovább vezetett, meghosszabbította a vesztibül oszlopsorát s megkezdte a belső helyiségek kiképzését. 1835 február 25-én Hofrichter is meghalt s Koch most már teljesen a saját intenciója szerint alakítja át a palotát, melynek munkálatai ekkor új lendülettel folytatódnak.

37

) 1837-ben már a belső helyiségek díszítésére kerül a sor, sőt egyes szobák lakható állapotban vannak. 1837/38-ban gyors egymásutánban érkeznek meg a Bécsben megrendelt bútorok, kandallók,