Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)
Révhelyi (Réh) Elemér: Az Egyetem utcai volt Károlyi-palota építésének története 87-103
AZ EGYETEM-UTCAI VOI/T KÁROLYI-PALOTA ÉPÍTÉSÉNEK TÖRTENETE 99 György is, mint általában főuraink, már megszokásból is Bécsben s nem helyben kereste nagy tervének megvalósítóját. A megbízást Anton Pius Riegl bécsi építésznek adta, aki 1832-ben készült el a tervekkel. 29 ) A kivitelezést Hofrichter József jóhírű és már pesti születésű építőmester vállalta el s így ő nyújtotta be azokat a Szépítő Bizottságnak felülvizsgálatra. 30 ) A bizottság tisztviselői jelentésükben az építési engedély megadására ajánlottak a tervet, a vizsgálatnál azonban megfeledkeztek arról, hogy a tervbe vett átépítésnél a homlokzat egy síkba hozása által a gyalogjárón kiugrás keletkezik, mely éppen városrendezési szempontból határozott elintézést vár. Abban a reményben, hogy megindulhatnak a munkálatok, maga Riegl is Pestre jött s bizonyára az ő tanácsára hívta fel Hofrichter a a hatóságok figyelmét a megoldatlan kérdésre s sürgős választ kért, nehogy a késedelem hátráltassa az építkezés megkezdését. A határozat szerint tekintettel arra, hogy itt egy előkelő stílusban épülő, kiváló és az utca szépségét emelő ház építéséről van szó, melynek összhangját megbontaná a ferdén haladó homlokzatrész, a kérelmet engedélyezhetőnek találták. (Da dermal das Graf Karolyische Haus fast ganz neu im hohen Styl gebaut wird, und es nicht schicklich ist,dass ein so ansehnliches Haus eine gebrochene Front-Linie habe ... und diese Forrückung zur Zierde der Gasse unbedingt geschehen konte . . .) A szomszédos ház tulajdonosa, báró Wenckheimné tiltakozott ugyan az előreugró tűzfal ellen, mely szélső ablakaitól elfogta a kilátást, az engedély alapján azonban mégis elkezték az építkezést, vagyis először a bontást. 31 ) Ha Riegl tervét vizsgáljuk, az az átalakításra kerülő régi palota állapotához viszonyítva lényeges eltérést alig mutat. Megmaradt az eredeti alaprajzi beosztás s a vesztibül kibővítésén és a lépcsőház áthelyezésén kívül csak a homlokzatot ültette át Riegl e kor ízlésének megfelelő stílusba, eltüntetve teljesen a barokk dekorációk nyomait. A tagolás, a ritmus egyszerűbb, világosabb és nyugodtabb lett. Koncentráció alig van, a középrizalit visszalépett a homlokzat falsíkjába s ha nem maradt volna meg a két oldalt szimmetrikusan lezáró oldalrizalit, a középtengely hangsúlytalanul olvadna bele az ablaknyílások egyenletesen ismétlődő soraiba. Csak egy kissé magasabb attika s a bejáratot közrefogó pilaszteres kapukeret utal a középre. Az épület lélekzetvétele lassú, szabályos ; sehol semmi, ami a romantikus álmodozásnak nyugalmát megzavarná. A keskeny, lapos pilaszterek, melyeknek folytonos ismétlődését alig nevezhetjük dekoráló szándéknak, nem is a tagolást akarják élénkíteni, hanem a szabályosságot, az egységet, a szerkesztést még világosabbá tenni. Az oldalrizalitok bár alig észrevehetően emelkednek ki a falsíkból, mégis nagyobb hangsúlyt kapnak, mint az elterpeszkedő középrész. Szigorú tektonizmus, nagyvonalúság, horizontális vonaláramlás és hűvös egyszerűség dominál benne. A klasszicizmus itt semmi kapcsolatot az antikkal nem mutat, mert ha át is vesz egyes elemeket a régmúltból, azok vértelen, elernyedt funkcióteljesítéssel kerülnek egymás mellé. A belső átalakításokban már sokkal jobban érvényesül a célszerűség elve. így a régi keskeny kapualj falai lebontásra kerültek s az alátámasztás szerepét kannelürozott dór oszlopok vették át, melyeknek nyugodt sorát azonban bántóan bontják meg a közbeiktatott erőteljes szögletes pillérek. Riegl megszünteti a régi kis .8*
