Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)
Horváth Henrik: Chinoiserie-falfestmények Budán 73-86
84 DR. HORVÁTH HENRIK Fontos jelenség továbbá, hogy az egész képhatást összefoglaló két oldalsó pálmafa úgyszólván a sorozat valamennyi lapján visszatér, úgyszintén a pagoda- és minaretszerű architektúrák a hátterekben. De a baloldali falképen látható trónoló alak is ismétlődik Elias Baeck sorozatának egyik lapján. 20 ) Sőt a kis kerektemplom is, igaz, hogy sokkal valószínűtlenebb és minden klasszikus reminiszcenciáktól mentes formában. A XVIII. század utolsó negyedében, falképünk keletkezési idejében már sokkal komolyabban vették a klasszicizáló adalékokat. A zenészek is állandó tartozékát alkották az ilyen ábrázolásoknak, melyek G. W. Schultz nézete szerint nem kerámiai munkáknak szolgáltak előképül, hanem inkább faldíszek, kályhaellenzők stb. számára készülhettek. Feltevését a mi falképsorozatunk nagyszerűen igazolj a. Nehéz bebizonyítani, vájjon az Elias Baeck által rajzolt és Jos. Friedr. Leopold által metszett lap valóban előképül szolgált volna a budai festőnek. Az a körülmény, hogy a lapokat csak a drezdai metszetgyüjteményben levő példányokban ismerjük és a nem lényegtelen eltérések mindenesetre óvatosságra intenek. Itt közben elveszett közbenső állomásokat tapéták, paravánok stb. alakjában kell feltételeznünk. A magyar fajanszművészetben az olyan »chinoiserie« és »indianisme« témák gyakran előfordulnak, olyan kompozíciókat azonban, melyek közvetlen kapcsolatot mutatnának az Apród-utcai falfestményekkel, hiába keresünk. Részletek megegyezését lehet kimutatni, s ezek minden bizonnyal fontosak ezen ízlésirány hazai fejlődéstörténetének szempontjából, amely láncolat egyik fontos szemét éppen falfestményeink alkotják. Hogy milyen szívósan tartották magukat a kínai tárgyú ábrázolások a kerámiában, legjobban bizonyítják a csak 1800-ban alapított körmöcbányai gyár termékei, ahol a keletázsiai háztípusok és a pálmafák még mindig a díszítés főelemeit szolgáltatják. 21 ) A kínai és keleti elemeknek előfordulását a magyar fajanszgyártásban szépen követhetjük ezen műág centrumában, Holicson is, ahol a század közepe óta, nyugateurópai viszonylatban tehát aránylag későn keletázsiai és Castelli-modorban tartott barokkedények készültek. Az utóbbiakon elég gyakran török alakok díszelegnek. 22 ) Nagy méretei és képszerű kompozíciója révén kiemelendő a gyakran tárgyalt és reprodukált asztal lapja gróf Andrássy Géza tulajdonában. A háttérben látható szigetváros körvonalai emlékeztetnek az Apród-utcai ház északi falának jobboldali képén ábrázolt keleti várképre. Az alakok (ezúttal kínaiak), a fák és a cikornyás díszítések azonban meglehetősen eltérők. Holicsi, illetve közvetve delffti hatásokat találunk a stomf ai és belaházi (bolevázi) gyárak termékeinél is, 23 ) főleg a fantasztikus épületformákkal díszített korsóknál, a kék virágdísszel és kínai motívumokkal teleborított edényeknél. A tatai manufaktúrából származó darabok közül is feltűnnek a keletázsiai ízlésben dekorált tányérok, ami számunkra annál fontosabb, mivel ifj. Kuny Domonkos, az első budai fajánszgyár megalapítója (1785) előbb Tatán, még pedig vezető állásban dolgozott. 24 ) Sajnos, a budai gyár anyagára vonatkozó eddigi ismereteink még nem engednek meg olyan feltevést, hogy itt is domináló szerepet játszott volna a keleti ízlés. Falképeinkhez sem ezek, sem a többi magyarországi gyár termékei nem szolgálhattak mintául. Itt mindig csak egyes keleti elemek dekoratív értékesítését találjuk, de soha sem képszerűén átkomponált jelenetekkel,
