Tanulmányok Budapest Múltjából 1. (1932)
Nagy Lajos: Régi pesti és budai játékkártyák 134-140
Régi pesti és budai játékkártyák. Rómer Flóris volt az első, aki a múzeumok figyelmét a régi játékkártyák mintáinak, fadúcainak gyűjtésére hívta fel, mint olyan emlékekre, melyek a régi magyar fametszők képességeire derítenek világosságot. 1 ) A középkori Pestről és Budáról játszókártyák nem maradtak fenn, bár történeti említések vannak a kártyajátszás szenvedélyének időnként túlzásba menő kinövéseiről. 2 ) Ezek a korai kártyák azonban olyanok lehettek, aminőket »Magyarország Történeti Emlékei« II. kötet IyXXX. táblájáról és a Vasárnapi Újság 1910. évf. 268—269. lapjairól már ismerünk. Pesti és budai készítményü játékkártyákkal csak a törökök kiűzése után találkozunk. Azonban így is több évtizednek kellett elmúlni, míg a kártyakészítés helybeli iparággá nőtte ki magát. Magyar készítményü lehet az a kártyacsomag a bécsi várostörténeti múzeumban, melynek lapjain a gyászoló Magyarország alakja mellett történelmi személyek is szerepelnek »Hungarn«, »Abaffy«, »Teckely «, »Herzog von Lothringen« felírásokkal. Készítését a XVII. század végére tehetjük, képeiket közli Szendrei János Magyar hadtörténelmi emlékek c. művében a 427. oldalon. A tisztán szerencsére alapított hazárdjátékokat, melyeket rövid időre a Budát visszahódító seregek katonái honosítottak meg, lassan visszaszorítja a nyugodtabb kártyajáték. A kereskedelmi összeköttetések megteremtése után Bécsből és a nyugatmagyarországi városokból a játékkártyaárulók is eljutnak városainkba, sőt gondoskodnak az első évtizedek kártyaszükségleteiről. A külföldről behozott kártyákat igen kedvelik, sőt a magyar készítményü kártyákon idegen nyelvet is használnak. Érdekes példa erre a Magyar Nemzeti Múzeum egyik tarokkártya csomagja (lelt. száma D 1186.), melynek jelzése »Fatto in Tirnavia apresso Paulo Mayr Pittored (!) Car. — di trovare nella citta reale di Tirnavia in Hon.« ; az egyes lapokon pedig francia felírások olvashatók. A játékkártyák nagy keresettsége maga után hozta, hogy helybeli készítéséről gondoskodjanak. így keletkezik cartae foliorum pictor vagy confector, Kartenmahler és kártyafestő néven egy helybeli iparág. Mestereik számára a nevükben rejlő pictor, Mahler elnevezés az egyes, már javában űzött iparágak közt bizonyos megkülönböztetést vívott ki, termékeik keresettsége pedig a jómódot biztosította számukra. legelőször Budán találkozunk kártyafestőkkel. A budai polgárok törzskönyvébe 1736 május 4-én iktatják be Capellner Ferenc Józsefet, mint polgárt. 3 ) 1751-ben Mária Teréziának és férjének látogatása alkalmával a polgárőrség sorai közt Joannes Capellner chartáé foliorum pictor nevével találkozunk. 4 ) 1791-ben Tusch Józsefet, 1794-ben Kanszer Mihályt 134