Tanulmányok Budapest Múltjából 1. (1932)

Bierbauer Virgil: Pesti építőmesterek munkássága, 1809-1847 76-98

Mindenekelőtt a régi utcanevekbe kellett beleélni magamat. Az egyes épületek helyének megállapítására két módszer szolgált. Az egyik a régi térképek házszámainak egyeztetése a maiakkal. Sajnos, ez kevés segítséget nyújtott, mert a régi házszámok rendszere a város növekedésével állandóan változott. Célravezetőbbnek bizonyult, ha ezekből a házszámokból kiindulva, a telekméretek figyelembevételével történt a megállapítás. lehetséges ez a módszer azért, mert a telekformák csak nagyobb szabályozásoknál változnak. Persze néhány épületnél a jelenlegi házszám megállapítása , semmiképen sem sikerült. Bizonyos nehézségeket jelentett az, hogy néhány telekre több tervet is nyújtottak be — részben ugyanaz a mester — részben pedig különböző mesterek. Ennek magyarázata különféle lehet. Megtörténhetett, hogy az első terv nem került kivitelre s később arra a telekre ugyanaz vagy más újabb tervet készített; megtörténhetett, hogy az épület részletekben épült fel, s ezért az építkezést megkezdő mester a további részépítkezésre újabb kérvényt adott be; de előfordult az is, hogy a kiegészítést, pl. emelet ráépítést már más mester tervezte és végezte. Ilyen kétes esetekben a térképen a mesterjelzés átlós festéssel történt. Abban a reményben adom át e munkámat a nyilvánosságnak, hogy a további kutatásnak alapját sikerült megvetni és ez alapból felépülhet a XIX. század első felének pesti építészettörténete. Dr. ing. Bierbauer Virgil. *) V.o. Magyar Művészet 1927. 224. old.; Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye 1925 április, 2

) Petrik Albert: A régi Buda-Pest építőművészete. III/65. és IV/81. 11., valamint Dr. B. V.: A régi Buda-Pest építészete. 1920. 45.1. 3

) A Kecskeméti-utcai gróf Károlyi palota helyén a XVIII. sz. közepén gróf Barkóczy Ferenc egri püspök háza állott, szomszédja a Harruckern báró háza volt. Gr. Károlyi Antal 1779-ben e két tulajdonába jutott telket egyesítve a Barkóczy házat palotává alakíttatta, a tervet — melyet Éble Gábor »A Károlyi grófok nagykárolyi várkastélya és pesti palotája« 1897-ben megjelent művében a szerző nevének említése nélkül közölt — dr. Réh Elemér szíves közlése szerint Mayerhoff

er András készítette. Egy későbbi átépítést Jung József pesti építőmesternek kell tulajdonítanunk — s mindez előzetes építkezésekre alapult a Riegl-féle terv és annak Hofrichter-féle kivitele. Később Polack Ágoston is dolgozott a palotán — úgy tetszik belső átalakító munkákat végzett ott. Ennek tulajdonítható az, hogy Éble a palotával kapcsolatba hozza a »hírneves Pollákot«. A palota építéstörténetének tudományos feldolgozása még várat magára — mindezt csak a közkézen forgó és a napisajtó által ismételten felfrissített legendák végleges cáfolatára közlöm. 4

) V-ö. Schoen Arnold: Pest-Budai Művészeti Almanach 1919. 59. 1. 6

) V.o. Benedek Lujza: Az empire építészet Pesten (1927). 6

) V.o. 3301/V. A. aktát. 7

) a) Dr. B. V.: Pollack Mihály a régi pesti paloták építőmestere. Magyar Művészet 1925. 552. 1. b) Dr. B. V.: Pollack Mihály nagy pesti középületei : I. A régi pesti Vigadó építéstörténete. U. o. 1926. 116. 1.; II. A Nemzeti Múzeum. U. o. 1927. 224. 1. c) Dr. B. V'.: Kasselik Fidelio és Hofrichter József pesti építőmesterek művészete. A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye. 1927. 62. 1. 6. Tanulmányok Budapest múltjából. I. 81