Tanulmányok Budapest Múltjából 1. (1932)

Bierbauer Virgil: Pesti építőmesterek munkássága, 1809-1847 76-98

Pesti építőmesterek munkássága 1809-1847. Minden város büszkesége minél régebb múltja, amelyről nemcsak oklevelek tesznek tanúságot, hanem a város külseje is, régi építészete, ez az utcákon álló, mindig látható, mindenki számára érthetően beszélő krónika. Budapest a legrégibb középeurópai városok közé tartozik, hisz az első telepedes római telepedes volt, sőt egyes nyomok szerint ezeket is már megelőzték kelta telepesek. De Budapest kőberótt krónikáját az évszázadok sorozatos balszerencséje elpusztította, a húsz évszázados krónikának kilenc tizedét megtépte, úgyannyira, hogy csak egy-egy foszlány jelzi az elpusztult lakók helyét. Mindössze az utolsó két évszázad lapjaiból maradt valamelyes reánk, a török távozása utáni negyedévezred lapjai, amelyek, sajnos, ugyancsak nem teljesek, mert az utolsó száz év kíméletlensége itt is sok szép lapot elpusztított, lebontván sok olyan épületet, amelyeket még használni lehetett volna ... Nem kevésbé szomorú az, hogy ezt a megtépett könyvet is alig ismerjük. Budapest építészetének hozzánk közelebbfekvő részei is az érdeklődés hiányának homályában olvasatlanul rejtőznek. A XVIII. század építészettörténete most kezd elénk tárulni a meginduló kutatásból, a XIX. század első feléről is csak egy maroknyi, részben szóbeszédre, nagyapák elbeszéléseire alapozott tanulmányunk szól. Pedig a levéltárak — bár a szakemberek között is kevesen tudják — duzzadnak attól az anyagtól, amellyel ezt a fejezetet tökéletesen meg lehet világítani. Különösen vonatkozik ez Pestre és a XIX. század első felére, melynek építészettörténete a József nádor megteremtette Szépítőbizottmány hatalmas levéltárának több mint 12.000 iratában fekszik. 1809-tŐl 1847-ig Budapest lakossága megháromszorozódott és megközelítette a 200.000-et, s ez idő alatt Pesten három és félezer ház épült. Ezen nagyszabású építőtevékenység, ez a fejlődés tükröződik a Szépítőbizottmány aktáiban és így ez iratokból kiolvashatni Budapest nagyvárossá való növekedésének minden jelenségét, 40 év építészeti haladásának tüneteit. Ennek felismerése vezetett, amikor még az 1925. év nyarán átnéztem a Fővárosi levéltárban »Verschönerungs Akten« címen őrzött kötegeknek 1809-től 1847-ig terjedő részét s e 12.076 iratcsomóban 41 pesti építőmester több mint 3000 tervét, közel tízezernyi rajzot találtam a hozzátartozó hivatalos iratok tömegében. E felfedezés annál is érdekesebb volt, mivel nyomtatásban is megjelent hírek szerint e korból mindössze 300 terv maradt reánk. 76