Tanulmányok Budapest Múltjából 1. (1932)
Horváth Henrik: H. Heinrich Faust és a bécsi gobelinek 61-75
pontjainkra annyira fontos architektonikus háttér a rendelkezésemre álló fényképen 16 ) sajnos erősen elmosódott, úgy hogy reprodukálásától el kellett tekinteni. Annyi azonban mindennek dacára megállapítható, hogy a várépület tengelyében álló zömök architektúra a maga erősen kiugró hatalmas párkányával, vagy inkább gyilokjáró jávai a Faustképen látható hasonló épületrésszel meglepő egyezéseket mutat, melyek még a középépületet körülzáró négyszögű épületcsoportra is kiterjednek. Említésre méltó, hogy Marsigli helyzetrajzán pont ezen a helyen a belső várudvar árkádsorai állanak 17 ). Feltűnő még ezenkívül, hogy Geffels festményén a várhegy déli lejtőjén álló aránytalan magas és egészen keleti tetőkonstrukcióval ellátott torony a XVII. századi metszetek egy egész csoportjánál is visszatér, de a Faust-féle képen és a metszeteknek egy másik csoportjánál jóval redukáltabb formákkal szerepel, sőt egyes esetekben teljesen hiányzik. Ez a védelemre berendezett vár- és toronyszerkezet a középkori északi városok ábrázolásain nagyon gyakori, már a XIV. század miniatűrképein otthonos és a XV. század sváb mestereinél (Ulrich Maier, Friedrich Herlin stb.) szinte állandó tartozékául szolgál a hátterekben alkalmazott tájképdekorációknak. Magyar XV. századi táblaképeken is gyakran előtűnik, így a bártfai szt. András-oltár szt. György-szárnyán (Bártfa, Szt. Egyed-templom), továbbá az ú. n. jánosréti mester Kálváriaképén és a B. E. mester tábláján Krisztussal az olajfák hegyén. (A két utóbbi az Esztergomi Keresztény Múzeumban.) 18 ) Sőt még »in situ« is találunk hasonló szerkezetű középkori épületeket magyar földön is, így bár erősen kisebbített arányokban, de nagyon jellegzetes formákkal a brassói Szt. Katalin kapunál, mely a többi védőművekkel együtt kimutathatóan Zsigmond ösztönzésére és brassói tartózkodása alatt épült. Ebből is kiviláglik, hogy Zsigmond várépítkezését Budán is, (mely akkor nemcsak a magyar király, hanem a német-római császár rezidenciája is volt, amennyiben Zsigmond felette mozgalmas élet- és uralkodási szokásai mellett »székhelyről« egyáltalában beszélni lehet) a későgót várarchitektúrának az északi országokban dívott általános normái szerint kell elképzelnünk. Királylakhoz méltók lehettek elsősorban, a Faust-féle kép tanúsága szerint is, az arányok és a dekoratív pompa, bár az utóbbira nézve legalább a korai renaissance ízlését visszatükröztető csoport Mátyás király kezdeményezésének köszönhető. Az egykorú és későbbi irodalmi kútfők ítélete a szerzők érdeklődési területe, műveltségi foka és a királyi udvaroktól való függése szerint erősen váltakozik. Ambrosio Camalduense 19 ) p. o. kiemeli a kastély körül elterülő sétányokat, kollonádokat, kerteket és halastavakat ; Ursinus Velius 20 ) az egész építkezést inkább rendkívüli arányai miatt tartja említésre méltónak ; a továbbiakban meglehetősen részletezve leírja a jellegzetes, zömök középtraktust. Pedro Pafur 21 ) spanyol utazót a várépület a maga nagy középső lovagtermével a paduai »Salone«-re emlékezteti (un grant sal fecha a la manera de acquella de Padua). Eberhard Windecke leírásai 22 ) is, melyekben ez a nagy és minden oldal felé kilátást nyújtó lovag- és audienciásterem állandóan szerepel, ezúttal csakis egy reális építészeti tényálladékra támaszkodhatnak. Windecke szerint ebben az épületrészben őrizték a hussiták elől megmentett német—római császári koronát és koronázási jelvényeket, melyeket innen átvittek Nürnbergbe. Bonfini 23 ) is arról tudósít, hogy Zsigmond a várban nagy palotát épített, ott sok római régiséget is összegyűjtött, a kastélyt védőfalakkal és tetszetős promená68
