Tanulmányok Budapest Múltjából 1. (1932)
Horváth Henrik: H. Heinrich Faust és a bécsi gobelinek 61-75
medrének vezetése is eltér, ez különben egyik esetben sem fedi a valódi helyzetet, nyilvánvalóan azért, hogy a diadalmenetnek több hely jusson. A felsorolt különbségek nagyjában a gobelinszövőknél szokásos redukálásokra szorítkoznak. Csak a háttérben látható városképen észlelhetők nem ritkán önkényes és a topográfiai pontosság rovására menő változások. Hasonló helyesbítések, kiegészítések, szereposztások stb. itt nem igen érvényesülhettek, aminőket a többi lotharingiai képszőnyegeknél konstatálhattunk. Képünk feltétlenül egyetlen művészegyéniség komplex alkotásának tekintendő és mint ilyen átvitetett a gobelintechnikába. De be kell vallanunk, hogy H. Heinr. Faust olajfestménye minden tekintetben, úgy díszítőelemeiben, mint allegórikus-mythológiai adalékaiban, beleilleszkedik a Nancy-i dekoratőrök által alkotott keretekbe és hogy az utána készített gobelin a lotharingiai képszőnyegek között egyáltalában nem hat idegenül. Nagyon sok tudható be I,e Brun erős hatásának, mely az iparművészet széles területein éreztette hatását s melynek hullámait még a klasszicizmusig követhetjük. Az ilyen és hasonló diadalmenetek mintaképéit a XVI. és a XVII. század párisi és brüsszeli gobelinjeiben kell keresnünk ; nem annyira Nagy Sándor bevonulása Babylonba volt a mintakép, melyen az ünnepelt egy görög quadrigában áll, mint inkább Scipio diadalmenete, melyet Gerard von der Strecken 11 ) H. Reydan festménye után készített, melynek eredeti terve azonban nem kisebb művészegyéniségre megy vissza, mint Raffael kedvenc tanítványára. Giulio Romano tervezte volt ezt az egész sorozatot I. Ferenc francia király számára. Ezáltal, valamint egyéb rajzok és tervezetek révén a Raffael-tanítványok által (Giulio, Giovanni da Udine, Polidoro da Caravaggio stb.) kultivált robusztus díszítőstílus Franciaországban meglepően hosszúéletű utóvirágzást érlelt. így a H. Heinr. Faustnál előforduló diadalkocsi is felépítésben és részletformáiban Scipio kocsija után igazodik. Sőt Giulio Romano kitűnő lóábrázolásainak hatása is valahogyan tovább él Faust állatképeinek anatómiai tudásában és a mozgások meggyőző átérzésében. Feltűnő eltérés mutatkozik azonban Giulionál a kocsi belsejének sajátságos lépcsőszerű felépítésében és a kerekeknek kevésbé díszes kiképzésében, míg a lószerszámok megint a mi képünkön, illetve az utána készült gobelinen egyszerűbb díszítésről tanúskodnak. Ez a kocsi nagyon gyakran előfordul a brüsszeli képszőnyegeken, így Caesar diadalmenetén, az Antoniust és Cleopátrát ábrázoló darabon és a római karneválképen, melyen az olasz komoedia alakjai kísérik Európát. 12 ) Az utóbbi kocsi a maga kagylószerű felépítésében még jobban közeledik a Faustképen szereplő kocsihoz, sőt a kerekek alakjai és dekorációja is teljesen megegyezik. 13 ) Tagadhatatlan, hogy Faust festménye egy nagyon jellegzetes alkotása a barokk reprezentációs stílusnak, mellyel Le Brun, Coypel, Vernét, van der Meulen művészetében találkozni szoktunk. A diadalmenet mellett az antik diadalív is fontos tartozéka az ilyen felvonulásoknak. Ilyenkor természetesen mindig csak allegórikus-dekoratív adalékokról lehet szó, melyeknek a tájképi vagy építészeti tényálláshoz semmi közük sincsen. A Faust által használt Titusiv helyett inkább a Septimius Severus-fv gazdagabb, mozgalmasabb formáit alkalmazzák. Hogy festőnk máskülönben is járatos a »humaniorá«-kban, igazolják az attikán elhelyezett Athena-, Herakles- és Demeter-szobrok. A mester a természet adottságait a szigorú Poussin-követők szépségkánona értelmében antik reáoltásokkal igyekezett még nemesíteni. 64
