Tanulmányok Budapest Múltjából 1. (1932)

Gárdonyi Albert: A ferencvárosi pusztatemplom 50-60

örökös I^ocatelli I,ászló 1839 augusztus 8-án eladott belőle 196 Q-ötet Mittermayer Máriának, 1839 október 17-én 368 •-ölet Bernhard Bernátnak, 1840 december 3-án 281 n-ölet Schwab Jakabnak s 277 •-ölét Breitenbach Jánosnak, 1841 február 11-én 279 Q-ölet Purzel Andrásnak s még mindig a kezén maradt a mai Lónyai-utca és Ferenc-körút sarkán levő 424 •-ölés házhely, amelyet 1846 január 27-én adott el Pauer Józsefnek. Kzek a telkek összesen 1825 •-ölet, tehát az eredeti telek háromszorosát tették ki, ami csupán úgy magyarázható, hogy Mack Antal még szerzett az eredeti területhez és pedig annak közvetlen folytatásában a mai Ferenc-körút mentén, amint az előadott telkek sorban megtalálhatók a Verschönerungs-Archiv 11.782. alatti térrajzon. A 985. számú ház »an der Soroksarer Strasse bey der eöden Kirche zwischen denen Nris 537, und 538« úgy keletkezett, hogy az 537. számú telekből Fellner János 1776-ban megvásárolt 303 •-öl házhelyet és 943 •-öl kertet, amihez 1790-ben újabb 559 •-öl területet vett meg ugyanazon telekből, tehát a 985. számú telek területe 1805 •-öl lett. A hajdani Fellner-telekből lett a mai Bakáts-tér, melynek teljes rajza látható a Verschönerungs-Archiv 1583. és 3296. sz. alatti térrajzokon. Meg kell jegyeznünk, hogy az »oede Kirche« 1786-ban még a mai Ferencváros határ jelzéséül szolgált, mert az 1786 szeptember 13-iki tanácsülési jegyzőkönyv tanúsága szerint akkor tárgyalták a pesti plébániák új területi beosztását, amely alkalommal a ferencvárosi polgárok, illetőleg a jegyzőkönyv szavai szerint »a Kecskeméti-kapu és a pusztatemplom között lakó polgárok« önálló plébánia felállítását kérték azon indokolással, hogy a belvárosi plébániától messze esnek (. . . einige von denen ausser dem Kecskemether Thor gegen der eöden Kirchen wohnenden Bürgern auch im selben Bezirk einen eigenen Seelsorger zu bestimmen verlangten). Hz a helymeghatározási mód arról tesz tanúságot, hogy a később Ferencvárosnak nevezett külváros területe ebben az időpontban csupán a mai Boráros-térig volt beépítve. A külvárosi házakon kívül a kertek helymeghatározásában is többször szerepel a pusztatemplom, amint ezt a külvárosi kertekről vezetett telekkönyvből (Gewöhr-Protokoll über die ausser der Statt ligende Gärtten) megállapíthatjuk. Eszerint ugyanis Janovik Ádám 1739 március 4-én megvett egy kertet, mely »ausser dem Kecskemether Thor oberhalb der öden Kürchen« feküdt. 1773 december 14-én Koppauer Éva vett meg egy kertet »ausser dem Kecskemether Thor gegen der Eöden Kirchen neben der Haus Nro 617«, tehát a 617. számmal jelölt ház mellett, amely házról előbb már beszámoltunk. 1781 június 17-én Buday János vett egy kertet »ausser dem Kecskemether Thor gegen der Eöden Kirchen«, mely 1816 szeptember 26-án (Grundb. Nr. 38. Pop. Nr. 149) öröklés útján a Buday József tulajdonába ment át. 1785 április 15-én Nikolics Tamás örökölt egy kertet »ausser dem Kecskemether Thor gegen der Eöden Kirchen« s 1787 március 27-én Monaszterli Demeter vásárolt egy kertet »ausser dem Kecskemether Thor unweith der Oeden Kirchen.« A legérdekesebb azonban a nevezett telekjegyzőkönyv 30. lapján olvasható bejegyzés, mely szerint 1771 augusztus 21-én gróf Czobor József táborszernagy megvette a Kasztor György 153. számú kertjét, mely »ausser dem Kecskemether Thor neben den Garten Nro 180 und den Wassergraben bey der eöden Kirchen« feküdt, ami szükségképen az úgynevezett Rákos-árokra irányítja figyelmünket, amely az előbbiek szerint közvet57