Tanulmányok Budapest Múltjából 1. (1932)
Kovács Lajos: A vízivárosi "Három nyúl" kaszárnya 124-133
1808 április 20-án a kamara megengedte, hogy addig is, míg az épület szerkezetére vonatkozó (super structura) legfelsőbb jóváhagyás megérkezik, hozzáfoghassanak az építkezéshez. Az építést Hickisch Kristóf építőmester vezette. Hickischnek egy 1809 január 20-án készült jelentéséből kitűnik, hogy ekkorra az új falak már készen állottak. Közben azonban megérkezett az udvari építészeti hivatal véleménye, mely a Dankó-féle tervekét meg nem felelőknek minősítette, egyúttal új terveket is küldött a városnak, melyeknek értelmében nagyobb, kétemeletes kaszárnyát kellett volna emelni. A Dankó-féle tervek kivitelében azonban már annyira jutottak, hogy nagy kárral járt volna a városra az építkezésben történő minden lényegesebb változás. A város feltárta illetékes helyen az új terv megvalósításának nehézségeit és kérte, hogy tekintsenek el attól. A kamara tekintetbe vette a város érveit és hozzájárulását adta, hogy az udvari építészeti hivatal terveit csak annyiban vegyék figyelembe, amennyiben azt a már megépített részek épségben hagyásával tehetik. így tulaj donképen Dankó terve került kivitelre. 50 ) Az 1808—1809. évi építkezések folytán az addig külön házakat képező Szőlőfürt- és Nyúl-kaszárnya egy épületté vált. A ma is fennálló épületnek a Fő utcai része már ekkor megkapta jelenlegi formáját. Hátra volt még a mai Gyorskocsi-utca felé eső résznek a teljes felépítése. A hátsó résznek a felépítése nem történt meg egyszerre, hanem alkalomszerűen építettek rajta egy-egy darabot. A katonaságnak megfelelő volt e kaszárnya fekvése és állandóan sürgette a kibővítését. 1824-ben az volt a kívánságuk, hogy a Három nyúl-épületnek azt a részét, melyet a város 1807 körül vásárolt meg, lássák el emelettel. Erre az építkezésre a terveket a kamara 1826 június 28-án hagyta jóvá, az építési munkálatokat pedig ismét Dankóra bízták. A költségekre 3087 forintot irányoztak elő. Az ekkor felépített rész a Gyorskocsi-utcára nyílik és a munkálatok még 1826-ban befejeződtek. 51 ) A Három nyúl-épület azonban földszintes maradt azon a részén, mely a mai Vitéz-utca és Gyorskocsi-utca sarkán áll. B résznek az emeletessé építéséhez 1828 november 5-én adott engedélyt a kamara. Az építési szerződéseket az egyes mesteremberekkel a tél folyamán megkötötték, a munkálatokat pedig 1829 március elején kezdték meg. A katonaság november 3-án vette át a középső szárny kivételével teljesen befejezett Három nyúl-épületet. 52 ) A középső szárnyat 1847-ben építették föl emeletesre. Időközben sor került a Szőlőfürt-épület oldalsó és hátsó részének kiépítésére is. A budai tanács először 1832-ben kért engedélyt a jelzett munkák megkezdésére, 1833-ban pedig az építési engedély módosítását szorgalmazta. A tanács azonban még e módosított terveket sem találta elég jóknak. 1837 június 30-án újabb terveket terjesztett fel a kamarához, mely tervek a Szőlőfürt-épület hátralevő részeinek a kiépítését foglalták magukban. A kamara a terveket 1838 május 23-án hagyta helyben, a munkálatok megkezdésére azonban csak 1841-ben került sor. 53 ) A kaszárnyának 1841-ben megépített része igen nagy volt. A ma is fennálló épületnek a bal oldalán, nem messze a Fő-utcai épület mögött kezdődött és a szomszédos házak fala mellett, majd a Gyorskocsi-utca mellett egészen a Három nyúllaktanyáigterjedtésszorosanhozzáilleszkedett a Három nyúl-épülethez. Kttől kezdve a Három nyúl-ház és a Szőlőf ürt-ház hátul is elvesztette különállását, egymásba olvadtak. Amint a két épület lassankint eggyé vált, úgy lett a nevük is közös. A régi iratokban mind ritkábban találkozunk a »Trauben132
