Tanulmányok Budapest Múltjából 1. (1932)
Kovács Lajos: A vízivárosi "Három nyúl" kaszárnya 124-133
felhozta, hogy a város díszét szolgálja, ha egyenes vonalban építi meg házát (...eine rechtlinische Maur pro décore civitatis führen). 28 ) Az első városrendezési törekvés, amellyel Budán a töröktől való visszafoglalás után találkozunk, az épületeknek egyenes vonalban való emelésére irányult. Az új települőknek, ahogy arra a rendelkezésre álló adatokból következtethetünk, ott, ahol az egykori telkek határai nem mosódtak el, nem mértek ki új területeket, hanem a régi nagyságban osztották ki közöttük a telkeket. Bzeknek a régi telkeknek a területében 1686 után eleinte csak az esetben állott be változás, mikor megosztották őket, illetőleg részben vagy egészben más telekhez csatolták. Az ilyen telekváltozásnak nem volt jelentősége városrendezési szempontból. A nagy tűzvész utáni évben, 1724 augusztus 8-án találkozunk először Budán azzal a törekvéssel, mely az építési rend legelemibb szabályának a betartására, a házak utcára néző oldalának egyenes vonalban való megépítésére irányul. Ettől kezdve ismételten folyamodtak engedélyért budai háztulajdonosok és kérték telküknek olyan rendezését, mely lehetővé teszi az egyenes vonalban való házépítést. A Három nyúl-háznak 1733-ban történt átépítése azért figyelemreméltó, mert megállapítható, hogy az elsőnek felmerült városrendezési szempont betartása mellett folyt. Az még kiderítésre vár, hogy milyen hatás alatt indult meg az egyenes vonalban való építésre irányuló törekvés. A Nyúl-kaszárnya ma is fennálló épületének baloldali részén (148. sz.), mint már említettük, Unger János György volt budai polgármester építkezett először a visszafoglalás után. Unger építkezéséről még kevesebbet tudunk, mint Praunseys, illetőleg Bösinger építkezéséről. Az építés idejére csak hozzávetőlegesen következtethetünk. Praunseys és Unger megegyezést létesítettek egymás közt a telkeiket elválasztó és közösen emelt fal fenntartására vonatkozólag. Praunseys 1693-ban meghalt, úgy látszik tehát, hogy Unger is 1693 előtt építkezett. A két telek között levő válaszfal 1708-ban perlekedésre adott okot Praunseys és Unger özvegyei között. A válaszfalra vonatkozólag annak idején létesült megegyezés szerint ugyanis e falnak a mai Fő-utcától számított 13-5 öl hosszú részét Unger építtette meg, Praunseys csak akkor tartozott volna a költségek felerészét viselni, ha beleépítette volna házába a válaszfalat. A fal többi részének költségeit egyenlő részben kellett viselniök. A per során Unger özvegye (ekkor már Dietzné) igazolta, hogy Praunseys özvegye (ekkor már Mieser Jakab felesége) adós maradt a fal felerészének árával. 29 ) E per több szempontból érdekes számunkra. Amikor a vitás falat a tanács által kiküldött bizottság megvizsgálta, megállapítást nyert, hogy a felszabadítást megelőzőleg készült háznak falmaradványait használták fel a válaszfal emelésénél (az egykori falat »türkische Mauer«-nek nevezik az iratok). Minthogy pedig e falat olyannak tekintették, mint amelyet ház ráépítésére használhatnak, ez az adat bizonyíték amellett, hogy a hódoltság után az újonnan építtetők az egykori épületrészeket, amennyiben felhasználhatók voltak, megtartották. Érdekesek e pör aktái azért is, mert az egykori Unger-féle háznak a szomszéd »Három-nyúl«ház felé eső oldaláról a per alkalmából rajz készült. Habár e rajz csak nagy vonásokban adja is vissza az Unger-féle ház képét, láthatjuk belőle, hogy a szóbanforgó telek egész mélységében beépült már. Megállapítható e rajzból az is, hogy a ház ezen oldala földszintes volt. Hátul, a mai Gyorskocsi utca mellett présház állott, mely jóval magasabb volt a többi épületnél. 128
