Tanulmányok Budapest Múltjából 1. (1932)
Rokken Ferenc: A hajdani Angol Királyné-szálloda és az első dunaparti sétány 112-123
Buropa überhaupt aber zu den bessern und vermög der Einrichtung, dass mann in einer langen Reyhe von Zimmern à table d'hôte und wie bey einen Restaurateur bedient wird, zu den seltenen gehört« (17. 1.). A fényes kávéház és szálloda élete zavartalanul tartott az 1838. évi »nagyárvíz« rettenetes csapásáig, mely Pest város nagyrészét rombadöntötte és nagyon sok emberáldozatot is követelt. Az árvíz magában az épületben nem bírt jelentősebb kárt okozni, hanem annál nagyobb pusztítást végzett a földszinti belső termekben, melyeknek teljes berendezését tönkretette. A kávéház akkori bérlője, Bartl János, az árvíz megszűnése után azonnal hozzálátott a megsemmisült kávéházi berendezések újból való helyreállításához, hogy a jó hírnévnek örvendett »Kemnitzer-kávéház« továbbra is az előkelő közönség szórakozóhelye maradjon. A kávéház átalakításával kapcsolatosan Bartl János teljesen új vendéglői helyiséget is rendezett be, mely az épületnek ugyancsak a földszintjén nyert elhelyezést. A berendezési és átalakítási munkálatokkal egyidejűleg érdekes beadvánnyal fordult Bartl János a pestvárosi tanácshoz, illetőleg a Szépítő Bizottmányhoz. Beadványában foglalt elgondolása az volt, — mellyel egyrészt a ház külső csinosságát kívánta emelni, másrészt pedig saját üzleti forgalmát gondolta fellendíteni, — hogy a Kemnitzerház dunaparti homlokzatánál is ugyanolyan átjárót csináltatna, mint az utca másik oldalán levő Vigadó épületnél látható. Teljesen ehhez hasonlónak képzelte el, vagyis az átjáró oszlopokon nyugodott volna és ezek tetején balkonszerű kiképzéssel nyert volna befejezést az építmény architektúrája (... in der Altstadt Bruckgasse 2 an der Donaufront eine, der in städtischen Redoutgebäude ganz ähnliche Durchfarth und eine darauf ruhende Altane mit Beibehaltung der gegenwärtigen Faciade beantragt. Verschönerungs Archiv 8218.). A Szépítő Bizottmány városszépítési szempontból kívánatosnak tartotta a nevezett átjáró megépítését, de a szabad forgalom lebonyolítása érdekében ennek megépítését mellőzni kellett. Az ügy végleges döntésre József nádorhoz került, aki szintén elutasította Bartl János kérését azon indokolással, hogy különösen országos vásárok idején oly nagy a kocsiközlekedés a ház dunaparti része előtt, hogy az átjáró megépítése által szűkebbé lett utcában gátolni fogja a közlekedést s nagy torlódásokat fog okozni. Tehát Bartl János terve nem valósulhatott meg, de sikerült ezt később Wodianer Móricnak létrehoznia. Az árvíz okozta pusztulásból tehát hamarosan új életre kelt a Kemnitzer-kávéház, szálloda és vendéglő. Brdekes véletlen volt az, hogy az újjáalakítás befejezésekor, Viktória angol királyné megkoronázásának idejében történt az ünnepélyes megnyitása a kávéháznak és vendéglőnek s ez eseménnyel kapcsolatosan nyerte az »Angol királyné« nevet. Nem sokáig tündökölhetett az Angol királyné-szálloda, mert rövidesen, 1849 májusában a dicsőséges magyar szabadságharc legfényesebb haditénye, Buda ostroma alkalmával az osztrák ágyuk rommálőtték úgyanynyira, hogy teljesen újból kellett felépíttetni (... in der Grossen und Kleinen Bruck-Gasse sub No. 46 gelegenes Haus, zur Königin von England genannt, ist ebenfals durch das vorbezaichnete Bombardement gänzlich zerstört worden. Tanácsi: 7701/850—52). Az akkori tulajdonos, Wodianer Móric 1850-ben fordult beadványával a Szépítő Bizottmányhoz, melyben a bemutatott tervek alapján háromemeletes ház építésére az engedély megadását kérelmezte. A régi épülettől annyiban tért el, hogy ezt nem kétemeletesre, hanem háromemeletesre szándékozott építtetni és a duna119