Tanulmányok Budapest Múltjából 1. (1932)

Rokken Ferenc: A hajdani Angol Királyné-szálloda és az első dunaparti sétány 112-123

polgárság között nagy elégedetlenségre szolgáltatott alkalmat, mivel úgy tűnt fel előttük, mintha a tanács titokban játszotta volna át Hilmayer Mátyás kezére az ingatlant. A választott polgárság még aznap — 1789 június 17-én — átiratot intézett a tanácshoz, melyben tiltakozott az árverés nélküli eladás ellen, sőt felhozta indokolásában azt is, hogy Bobics János ügyvéd hajlandó lenne az árverést 5000 forinttal kezdeni (. . . .dann auch einer der erwählten Bürgerschaft einverleibter Bürger Herr Johann v. Bobics Iyandes-Advocat für dieses Wirtshaus, wenn es der normal­massigen Meistbiethung ausgesetzt wird, zum ersten Anschlagsboth 5000 fl. der erwählten Bürgerschaft angebothen hat. Pestvárosi levéltár. Int. a. m. 3343.) A pestvárosi tanács azonban kitartott továbbra is eredeti álláspontja mellett és elfogadta Hilmayer Mátyást vevőnek 4000 forint összeg lefizetése ellenében. Az ügy végül a kir. kamara elé került, mely 1789 szeptember 30-án kelt leiratában értesítette a pestvárosi tanácsot, hogy az adás-vételi jogügyletet helybenhagyta, minek alapján Hilmayer végérvényesen a kocsma és a hozzátartozó telek tulajdonosa lett a fenti összegért. (Int. a. m. 3343.) Hilmayer Mátyás ezt az ingatlant 1791 április 9-én irattá át a nevére, amiről a pestvárosi telekátírási jegyzőkönyv a következőket tartalmazza: »Den 9-ten Aprill 1791. Verlanget Mathias Hillmayer das unter der Grundbuchs No. — liegende und mit der No. 6 gezeichnete Brück Stadt Wirths Hauss, für welches er 4000 fl. anerbothen hat, im Gleichförmigkeit einer untern 17. Juny 1789 erflossenen Magi­stratual Determination auf seinen Namen zu überschreiben, von welchen, weilen es ein Städtischer Grund ist, keine Pfund Kr. bezahlet werden.« (Belvárosi telekátírási jegyzőkönyv 1791—1795.) A most ismertetett telekvásárlással egyidejűleg, 1789 június 2-án, megvett Hilmayer Mátyás egy újabb ingatlant, mely a kocsma telkével szomszédos volt. Bhhez pedig az akkori »Új vásártér« (mai Erzsébet-tér) szabályozásával kapcsolatosan jutott. Ugyanis az új vásártér helyének kijelölése alkalmával parcellázták fel a mai Lipótvárosnak a városfal mellett fekvő nagy részét. A telekkihasításokat a városfal északi rondel­lájánál kezdték meg, vagyis Hilmayer Mátyás kocsma-telkének közvetlen szomszédságában. Ez a telek volt az 1-gyel jelzett, melynek területén az északi rondella is állott ; a telek kiterjedése 289 Q-öl volt. Hilmayer az 1789. június 2-án tartott első árverésen vásárolta meg az 1. számmal jelölt rondella-telket, négyszögölenként 21 forintért. A.teljes vételár 6069 forintot tett ki, amiből 2023 forintot Hilmayer azonnal le is fizetett a városi pénz­tárba, mert az árverési feltételek szerint a vételösszegnek egyharmad­részét azonnal ki kellett egyenlíteni. Ugyancsak árverési feltétel volt az is, hogy a vevőnek, illetve a mindenkori tulajdonosnak az ingatlanra négy éven belül házat kellett építtetnie. Hilmayer Mátyás 1789 június 17-én az 1. számmal jelzett telkét kötelezvény kiállítása mellett a pestvárosi tanács beleegyezésével átengedte Kemnitzer Jánosnak 6069 forintért azon feltétellel, hogy az árverési fel­tételek most már'az új tulajdonost kötelezik. Az adás-vétellel kapcsolatosan Hilmayer és Kemnitzer egymás között a két szomszédos telek határvonalára nézve bizonyos módosításokat végeztek, amennyiben az 1. számú telekből 19 négyszögölet Hilmayer a kocsmatelekhez csatolt, amiért 400 forintot fizetett Kemnitzer Jánosnak. A határváltoztatás után a Kemnitzer-féle telek 270 n-ölet, a Hilmayer-féle telek pedig 165 O-ölet tett ki. Természe­tesen az 1. számú telekre nézve az eredeti vételár is ennek megfelelően 8. Tanulmányok Budapest múltjából. I. 113

Next

/
Oldalképek
Tartalom