Tanulmányok Budapest Múltjából 1. (1932)
Garády Sándor: Mátyás király buda-nyéki kastélya 99-111
pincékbe behányták. De a nagymennyiségű törmelékanyag újabb bizonyítéka annak is, bogy az épületnek emeletesnek kellett lennie. Az ásatások folyamán nagyobb mennyiségű rombus- és négyzetalakú, különféle színű zománccal borított égetett agyag burkolólap került elő részben ép állapotban, többnyire azonban töredékekben. A zománc ragyogó, élénk színe ma is bizonyítja a padlóburkolatok szépségét. Végül megemlítendőnek tartjuk, bogy eddig 224 darab különféle nagyságú faragott kő töredéke került elő, köztük olyan díszes darabok, amelyek sejtetni engedik, hogy az épület ékítése méltó volt tulajdonosához. Különösen jellemző a formák változatossága. Stílusuk tiszta renaissance. A templomról most csak annyit említünk meg, hogy egytornyú volt és hossza a szentéllyel együtt kerek tizenhatodfélméter, szélessége a hajó nyugati végén 5-28 méter. Bejárata a tornyon át volt. Megtaláltuk a templom eredeti Árpádkori félköralakú szentélyét is. Az új szentély, a sekrestye és a torony azonban később és pedig a XV. század második felében épülhettek hozzá. A közeli Nyék község temploma és temetkezőhelye lehetett. Ennek is részletes ismertetését a leletekkel együtt később fogjuk közzé tenni. Megemlítjük még, hogy az ásatások során megtaláltuk a kastély kertjét övező fal északi részét is. Amint az a helyszínrajzon látható, a templom ezen kívül fekszik. Az egyéb (cserép, üveg, fém, emberi- és állati csontok) leletekre itt most nem terjeszkedünk ki. Záradékul a telek eléggé érdekes történetét adjuk, a mint azt a telekkönyvi hivatalban és a fővárosi levéltárban végzett kutatásaink alapján kiderítettük. A telket három oldalról utca határolja. A Hidegkúti-út (48. sz.), Szajkó-utca (2.) és Tárogató-út (47/b) és a mostan végrehajtott telekfelosztás előtt három — a telekkönyv szerint is — különálló részből állott. Ezek a részek a csatolt helyszínrajzon látható 11.116., 11.117. és 11.118. helyrajzi számú parcellák, összes területük 7 kat. hold 201-5 Q-öl. Mostani tulajdonosaik : Simontsits Elemérné Sztankovánszky Erzsébet és Sztankovánszky Margit, A 11.118. számúnál a fenti két tulajdonoson kívül még Sztankovánszky Mária is. Az empire stílusú emeletes lakóház (a helyszínrajzon A) és melléképületei B) és C)) a 11.117. sz. telekre esnek, a kerti ház a kastély romjaival együtt nagyobbrészt a 11.116 hrsz. telekre. A romok egy része átnyúlik a 11.117. sz. telekre is. Ugyancsak a 11.116. sz. telekre esik a kápolnarom is. A telek mostani újabb felosztása következtében természetesen megváltozott a helyzet. A kastély eszerint két újabb (11.117/16. és 11.117/17. sz.) telekre, a kápolna három újabbra (11.117/22., 23. és 24. sz.) esik. Eddigi kutatásaim alapján is bizonyos, hogy a ma is álló »A« jelzésű emeletes lakóházat nem báró Gerliczyék építtették. Mindenekelőtt lássuk tehát ennek a 11.117. hrsz. teleknek a történetét. A 11.117. hrsz. telek magvát, amelyen az emeletes ház épült, mint szántóföldet Kalmárffy Ignác nejével együtt Aigner Tóbiás hagyatékából vette két részletben 1821-ben és 1823 márciusában. 16 ) Itt álljunk meg egy szóra. Nem szándékom ehelyütt Kalmárffy Ignác életrajzát adni, csak megemlítendőnek tartom, hogy a maga korában, a XVIII. század 105
