Tanulmányok Budapest Múltjából 1. (1932)
Garády Sándor: Mátyás király buda-nyéki kastélya 99-111
szabad kilátást nem nyújtó völgyben keresett volna magának erre a célra helyet. Tehát a vadászkastélyt a vadaskert déli végében, annak nyugati oldalán kellett keresni. A keleti oldal vagyis a Törökvészi-út mente nem kecsegtetett eredménnyel. Klőször is a délutáni hév napnak erősen kitett hegyoldal, azután a keleti oldal déli vége a vizet teljesen nélkülözi. A talaj geológiai alakulata szerint ott soha forrás vagy kút nem lehetett. A nyugati oldalán ellenben az akkor vízben dúsabb Ördög-ároktól eltekintve források is voltak. Kzek egyike, az úgynevezett »Kovácsi kút« •— mint szivattyús kút — a hűvösvölgyi villamosvasút úgynevezett »Nagyhídja« és a Hidegkúti-út közötti térségen most is megvan. Épen a »Nagyhíd« környékéről egy 1828-ból való térkép került elő a Székesfővárosi levéltárban. 11 ) Kzen a vadaskert nyugati fala mintegy 800 méter hosszúságban van berajzolva. Krre most bővebben nem térek ki, csak annyit említek, hogy a ma is meglévő és az említett térképen két másik forrással együtt látható »Kovácsi kút« segélyével a vadaskert falának helye meghatározható. Kszerint a fal a hűvösvölgyi villamosvasútvonal és a Hidegkúti-út közé eső magántelkeken vonul végig. Maradványai rövidebb darabon épen a Kovácsi kút közelében levő Bock- és Szászféle villa (Hidegkúti-út 65/a) telkén még láthatók is. így tehát a Hidegkútiút melléke csakugyan a vadaskert nyugati fala mentén fekszik. Végül a Hidegkúti-út mellett szól az a körülmény is, hogy e királyi kastély Szilágyi Krzsébet nyaralójával, helyesebben Kuncz ispán majorjával szomszédos volt. Amint már előbb láttuk, Bonfini a harmadik mérföldkőnél levőnek állítja e palotát. Miután Bonfini olasz, helyesebben római mérföldet használt, három mérföld kereken négyezerötszáz métert teszen. Az a kérdés már most, honnan mérjük le a 4500 méter távolságot. Buda város alatt Bonfini kétségtelenül a mai Budavárát érthette. Másrészt a távolságot régi szokás szerint a legközelebbi városkaputól, a mostani esetben a »Szombat« vagy mai nevén ».EtécsíVkaputól mérték. Az útvonalban sem lehetett lényeges eltérés, hiszen az Ördögárok mintegy rögzítette annak irányát. Kisebb eltérések pedig nem okoznak számbavehető különbséget. Ha tehát a térképen 12 ) a Bécsi kapu helyétől akár az Ostromakár a Várfok-utcán, Retek-utcán, Olasz fasoron, Budakeszi- és Hidegkútiúton végigmérünk, épen a Hidegkúti út 48. számú telken volt kerti házikóhoz érünk (a mellékelt helyszínrajzon »i£«-betűvel jelölt épület). Kz a telek épen a »Nagyhíd«-dal van szemben. A két útvonal között csupán lényegtelen az eltérés, amennyiben az Ostrom-utcán át mérve a kerti házikón mintegy harminc méterrel túljutunk, míg a Várfok-utcán át pontosan addig. Kz a telek a multszázad második felében a báró Gerliczy családé volt. A kastélyt tehát itt kellett keresni. Hozzátehetem még, hogy 1930 szeptember havában végzett kutatásaim során Mezei Mihály kertészt (I., Zuhatag utca 15.) és Kerner Mátyás napszámost (Hidegkút, Széphalom) régi falakra vonatkozólag kikérdeztem. Azt állították, hogy a Hidegkúti út 40. sz. — dr. Kleiner Artúr tulajdonában levő — villa kertjének északfelőli, tehát a 48. sz. felé eső kerítése alatt akkor, amikor a kerítést felállították, régi falat találtak. Kzt a falat az idei 1932. évi ásatásokkal kapcsolatban a kerítésnek jóformán teljes hosszában mi is megtaláltuk és több helyen föltártuk. A fal vastagsága egy méter és a kő, valamint a habarcs anyaga hasonló a kastély falaiéhoz. 101
